Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Nyitókép: Pixabay

Greenpeace: még mindig ugyanazoktól a gyártóktól származik a legtöbb műanyaghulladék

Szemétszedést tartott a Greenpeace a Duna Óbudai-sziget melletti kisebb szakaszán. Az összegyűjtött hulladékot szortírozták, és megvizsgálták, hogy melyik cégektől származnak.

Október 27-én több száz PET-palackot, alumínium dobozt, chipses zacskót, flakont és sok zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze a Greenpeace aktivistái a Dunán, Budapesten, az Óbudai-szigetnek az árvíz után elszennyezett árterén - írja közleményében a környezetvédelmi szervezet.

A szétválogatott műanyag hulladékot egy, az újrafeldolgozásról gondoskodó céghez juttatta el a szervezet. A begyűjtött és átvizsgált, közel 400 darab hulladék körülbelül fele, 186 darab szemét volt PET-palack. Ebből 123 flakon volt beazonosítható, márkához köthető. A beazonosított szemét több mint 42 százaléka, 52 darab PET-palack a Coca-Colától származott.

A korábbi hazai és nemzetközi márkavizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a Coca-Colától származik a világon a legtöbb környezetbe kijutó műanyag hulladék. A második helyen a Pepsi termékeinek italcsomagolásai végeztek (12 db PET-palackkal). Emellett nagy számban gyűjtöttek be eldobható műanyag poharakat (az összes szemét 5 százaléka), valamint ételes dobozokat (az összes szemét 13 százaléka), melyek korlátozása szintén indokolt lenne.

Olyan, már régóta nem forgalmazott terméket is találtak az aktivisták, mint a Bonaqua, ami jól mutatja, hogy a műanyag hulladék milyen sokáig velünk marad a környezetbe kerülése után is.

Közleményében a Greenpeace azt írja, évek óta küzd világszerte a műanyagszennyezés ellen. A zöldszervezet előrelépésnek tartja, hogy már hazánkban is visszaváltási díjjal ösztönzik a vásárlókat arra, hogy visszavigyék az italcsomagolásokat, amelyek aztán újrahasznosító üzemekbe kerülnek. Ez remélhetőleg megoldást jelent az italcsomagolások újrahasznosítására, ám a többi eldobható csomagolóanyagra nem.

A Greenpeace azt várja a törvényalkotótól, hogy az újrahasználat megfelelő ösztönzésével törekedjenek arra, hogy valóban visszaszoruljon a mindent elárasztó csomagolóanyagok mennyisége. Megoldást jelentene, ha kötelező érvényű szabályozásokkal csökkentenék a műanyagalapanyag-gyártást, tilalmakat vezetnének be az eldobható műanyagokra, és előírnák a kötelező újratöltést.

Környezeti szempontból is előnyösebb az újratöltés, amit a Greenpeace felmérése szerint ráadásul a lakosság 87 százaléka is támogatna

- írja a szervezet, hozzátéve, hogy az élelmiszergyártóktól és forgalmazóktól is követeli, hogy drasztikusan csökkentsék az eldobható csomagolóanyagok használatát. Hangsúlyozzák, hogy a műanyaggyártás a klímaváltozás egyik jelentős hajtóereje is. 2023-ban a műanyagipar az OECD adatai alapján több üvegházhatású gázkibocsátást generált, mint a légi közlekedési ipar.

A Greenpeace Magyarország levélben fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy a műanyagszennyezés elleni globális egyezmény év végi tárgyalási fordulóján (INC5) határozott és valóban hatékony intézkedéseket támogassanak. Ha megszületik ez az egyezmény, az történelmi jelentőségű lehetőséget kínál a műanyagszennyezés megszüntetésére, valamint a műanyagok teljes életciklusa alatt jelentkező hatások kezelésére - áll a közleményben.

A környezetvédelmi szervezet azt várja, hogy Magyarország lépjen fel annak érdekében, hogy a dél-koreai Busanban tartott egyeztetéseken fogadjanak el egy ambiciózus célt a globális műanyaggyártás csökkentésére, valamint Magyarország erős hazai célkitűzésekkel mutasson példát.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×