Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
314.77
bux:
150533.62
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Nyitókép: Pixabay

Greenpeace: még mindig ugyanazoktól a gyártóktól származik a legtöbb műanyaghulladék

Szemétszedést tartott a Greenpeace a Duna Óbudai-sziget melletti kisebb szakaszán. Az összegyűjtött hulladékot szortírozták, és megvizsgálták, hogy melyik cégektől származnak.

Október 27-én több száz PET-palackot, alumínium dobozt, chipses zacskót, flakont és sok zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze a Greenpeace aktivistái a Dunán, Budapesten, az Óbudai-szigetnek az árvíz után elszennyezett árterén - írja közleményében a környezetvédelmi szervezet.

A szétválogatott műanyag hulladékot egy, az újrafeldolgozásról gondoskodó céghez juttatta el a szervezet. A begyűjtött és átvizsgált, közel 400 darab hulladék körülbelül fele, 186 darab szemét volt PET-palack. Ebből 123 flakon volt beazonosítható, márkához köthető. A beazonosított szemét több mint 42 százaléka, 52 darab PET-palack a Coca-Colától származott.

A korábbi hazai és nemzetközi márkavizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a Coca-Colától származik a világon a legtöbb környezetbe kijutó műanyag hulladék. A második helyen a Pepsi termékeinek italcsomagolásai végeztek (12 db PET-palackkal). Emellett nagy számban gyűjtöttek be eldobható műanyag poharakat (az összes szemét 5 százaléka), valamint ételes dobozokat (az összes szemét 13 százaléka), melyek korlátozása szintén indokolt lenne.

Olyan, már régóta nem forgalmazott terméket is találtak az aktivisták, mint a Bonaqua, ami jól mutatja, hogy a műanyag hulladék milyen sokáig velünk marad a környezetbe kerülése után is.

Közleményében a Greenpeace azt írja, évek óta küzd világszerte a műanyagszennyezés ellen. A zöldszervezet előrelépésnek tartja, hogy már hazánkban is visszaváltási díjjal ösztönzik a vásárlókat arra, hogy visszavigyék az italcsomagolásokat, amelyek aztán újrahasznosító üzemekbe kerülnek. Ez remélhetőleg megoldást jelent az italcsomagolások újrahasznosítására, ám a többi eldobható csomagolóanyagra nem.

A Greenpeace azt várja a törvényalkotótól, hogy az újrahasználat megfelelő ösztönzésével törekedjenek arra, hogy valóban visszaszoruljon a mindent elárasztó csomagolóanyagok mennyisége. Megoldást jelentene, ha kötelező érvényű szabályozásokkal csökkentenék a műanyagalapanyag-gyártást, tilalmakat vezetnének be az eldobható műanyagokra, és előírnák a kötelező újratöltést.

Környezeti szempontból is előnyösebb az újratöltés, amit a Greenpeace felmérése szerint ráadásul a lakosság 87 százaléka is támogatna

- írja a szervezet, hozzátéve, hogy az élelmiszergyártóktól és forgalmazóktól is követeli, hogy drasztikusan csökkentsék az eldobható csomagolóanyagok használatát. Hangsúlyozzák, hogy a műanyaggyártás a klímaváltozás egyik jelentős hajtóereje is. 2023-ban a műanyagipar az OECD adatai alapján több üvegházhatású gázkibocsátást generált, mint a légi közlekedési ipar.

A Greenpeace Magyarország levélben fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy a műanyagszennyezés elleni globális egyezmény év végi tárgyalási fordulóján (INC5) határozott és valóban hatékony intézkedéseket támogassanak. Ha megszületik ez az egyezmény, az történelmi jelentőségű lehetőséget kínál a műanyagszennyezés megszüntetésére, valamint a műanyagok teljes életciklusa alatt jelentkező hatások kezelésére - áll a közleményben.

A környezetvédelmi szervezet azt várja, hogy Magyarország lépjen fel annak érdekében, hogy a dél-koreai Busanban tartott egyeztetéseken fogadjanak el egy ambiciózus célt a globális műanyaggyártás csökkentésére, valamint Magyarország erős hazai célkitűzésekkel mutasson példát.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató
percről percre

Megkezdődött a dunai fenékküszöb emelése – Kormányszóvivői tájékoztató

A Paksi Atomerőmű vízállás miatt kialakult nehéz helyzete kezelését tartja fókuszban a kormány, ennek megfelelően a Duna partján fekvő város témájában tartja heti tájékoztató sajtótájékoztatóját a hétközi kormányülést követően a kabinet. Tartson velünk percről percre!
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet

Az Invest friss adásában a nyári uborkaszezon helyett nagyon is éles tőkepiaci témák kerültek elő: AI-adatközpontok, túlfeszített növekedési sztorik és egyre drágább finanszírozási körök. Nagy Viktor és Vidovszky Áron abból indultak ki, hogy a magyarországi aszály és a folyók vízhozama nemcsak az atomerőművek vagy akkumulátorgyárak, hanem a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok szempontjából is kulcskérdéssé válhat. A Tisza és a Duna példáján keresztül jól látszik, hogy az energia- és vízigény egyre inkább összekapcsolódik: ahol nincs elég hűtővíz vagy villamos energia, ott a következő nagy ipari és technológiai beruházások is falakba ütközhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×