Infostart.hu
eur:
386.77
usd:
332.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pixabay

Greenpeace: még mindig ugyanazoktól a gyártóktól származik a legtöbb műanyaghulladék

Szemétszedést tartott a Greenpeace a Duna Óbudai-sziget melletti kisebb szakaszán. Az összegyűjtött hulladékot szortírozták, és megvizsgálták, hogy melyik cégektől származnak.

Október 27-én több száz PET-palackot, alumínium dobozt, chipses zacskót, flakont és sok zsáknyi hulladékot gyűjtöttek össze a Greenpeace aktivistái a Dunán, Budapesten, az Óbudai-szigetnek az árvíz után elszennyezett árterén - írja közleményében a környezetvédelmi szervezet.

A szétválogatott műanyag hulladékot egy, az újrafeldolgozásról gondoskodó céghez juttatta el a szervezet. A begyűjtött és átvizsgált, közel 400 darab hulladék körülbelül fele, 186 darab szemét volt PET-palack. Ebből 123 flakon volt beazonosítható, márkához köthető. A beazonosított szemét több mint 42 százaléka, 52 darab PET-palack a Coca-Colától származott.

A korábbi hazai és nemzetközi márkavizsgálatok eredményei is azt mutatták, hogy a Coca-Colától származik a világon a legtöbb környezetbe kijutó műanyag hulladék. A második helyen a Pepsi termékeinek italcsomagolásai végeztek (12 db PET-palackkal). Emellett nagy számban gyűjtöttek be eldobható műanyag poharakat (az összes szemét 5 százaléka), valamint ételes dobozokat (az összes szemét 13 százaléka), melyek korlátozása szintén indokolt lenne.

Olyan, már régóta nem forgalmazott terméket is találtak az aktivisták, mint a Bonaqua, ami jól mutatja, hogy a műanyag hulladék milyen sokáig velünk marad a környezetbe kerülése után is.

Közleményében a Greenpeace azt írja, évek óta küzd világszerte a műanyagszennyezés ellen. A zöldszervezet előrelépésnek tartja, hogy már hazánkban is visszaváltási díjjal ösztönzik a vásárlókat arra, hogy visszavigyék az italcsomagolásokat, amelyek aztán újrahasznosító üzemekbe kerülnek. Ez remélhetőleg megoldást jelent az italcsomagolások újrahasznosítására, ám a többi eldobható csomagolóanyagra nem.

A Greenpeace azt várja a törvényalkotótól, hogy az újrahasználat megfelelő ösztönzésével törekedjenek arra, hogy valóban visszaszoruljon a mindent elárasztó csomagolóanyagok mennyisége. Megoldást jelentene, ha kötelező érvényű szabályozásokkal csökkentenék a műanyagalapanyag-gyártást, tilalmakat vezetnének be az eldobható műanyagokra, és előírnák a kötelező újratöltést.

Környezeti szempontból is előnyösebb az újratöltés, amit a Greenpeace felmérése szerint ráadásul a lakosság 87 százaléka is támogatna

- írja a szervezet, hozzátéve, hogy az élelmiszergyártóktól és forgalmazóktól is követeli, hogy drasztikusan csökkentsék az eldobható csomagolóanyagok használatát. Hangsúlyozzák, hogy a műanyaggyártás a klímaváltozás egyik jelentős hajtóereje is. 2023-ban a műanyagipar az OECD adatai alapján több üvegházhatású gázkibocsátást generált, mint a légi közlekedési ipar.

A Greenpeace Magyarország levélben fordult az Energiaügyi Minisztériumhoz, hogy a műanyagszennyezés elleni globális egyezmény év végi tárgyalási fordulóján (INC5) határozott és valóban hatékony intézkedéseket támogassanak. Ha megszületik ez az egyezmény, az történelmi jelentőségű lehetőséget kínál a műanyagszennyezés megszüntetésére, valamint a műanyagok teljes életciklusa alatt jelentkező hatások kezelésére - áll a közleményben.

A környezetvédelmi szervezet azt várja, hogy Magyarország lépjen fel annak érdekében, hogy a dél-koreai Busanban tartott egyeztetéseken fogadjanak el egy ambiciózus célt a globális műanyaggyártás csökkentésére, valamint Magyarország erős hazai célkitűzésekkel mutasson példát.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×