Infostart.hu
eur:
363.32
usd:
314.58
bux:
148632.55
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc
Olaf Scholz német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az európai uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésére 2023. február 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Váratlan fordulat: Olaf Scholz ellenzi a belső égésű motorok uniós tilalmát

A német kancellár véleményének megváltozásával a kormánykoalíción belül is repedések lehetnek, hiszen a Zöldek egyik fő követelésének tesz keresztbe a szociáldemokrata kancellár.

A legfrissebb hírek szerint a német kancellár is megmakacsolta magát, és beállt a belső égésű motorok által hajtott személygépkocsik, illetve kisteherautók értékesítésének 2035-től tervezett uniós tilalmát ellenzők sorába. Olaf Scholz ezzel az általa vezetett koalíción belüli, rendkívül éles vitával kapcsolatban is állást foglalt, mégpedig a tiltás ellen hevesen küzdő szabad demokrata FDP mellett, egyben a környezetvédő Zöldek Pártjával szemben.

A brüsszeli tervezet szerint az Európai Unióban 2035-től nem lehet új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az Európai Bizottság és a tagállamok tavaly októberben abban állapodtak meg, hogy az autógyártóknak 2035-ig 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést kell elérniük. Ez gyakorlatilag megtiltaná a benzin- vagy dízelüzemű új személygépkocsik és kisteherautók értékesítését az unió tagállamaiban.

Az Európai Parlament már júniusban megszavazta, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat.

A kilátásba helyezett tilalomról Brüsszelben már a hét elején előzetesen szavaztak volna,

Németország kérésére azonban a szavazást későbbre halasztották.

Svéd források szerint Németország további biztosítékokat Brüsszeltől arra vonatkozóan, hogy 2035 után is használhatók szintetikus üzemanyagok a gépjárművek motorjaiban.

A kilátásba helyezett tilalom heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországban.

Elsősorban a szabad demokrata FDP emelt szót a tiltás ellen. A liberális párt két tekintélyes minisztere, Christian Lindner pénzügy- és Volker Wissing közlekedési miniszter egyaránt azt hangsúlyozta, hogy Németországban 2035 után is engedélyezni kell a belső égésű motorokkal rendelkező új autókat. Azt ugyanakkor hozzátették, hogy ezeknek a járműveknek klímabarát ökoüzemanyaggal kell működniük.

A Zöldek Pártjának vezetői ugyanakkor szinte kivétel nélkül amellett foglaltak állást, hogy Németországnak jóvá kell hagynia a brüsszeli uniós döntést.

A Politico hírportál és a Der Spiegel arról számolt be, hogy a hét elején Olaf Scholz kancellár is az eredeti uniós határozat módosítása mellett foglalt állást. A kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott, kihelyezett kormányülésen kijelentette.

azt várja az Európai Bizottságtól, hogy előbb tegyen javaslatot a szintetikus üzemanyagok 2035 utáni használatára.

Lindner pénzügyminiszter, aki a kancellárral együtt nyilatkozott az újságíróknak, hangsúlyozta: Németország szerint törvényesen szabályozott, egyértelmű összekapcsolás szükséges a károsanyag-kibocsátásmentes járművek 2035-tól tervezett tilalma és annak lehetősége között, hogy a szintetikus üzemanyagokat használó autók értékesítését ezt követően is engedélyezzék Scholz mindehhez azt tette hozzá, hogy az általa vezetett kormány egységes ebben.

Németország mellett a leghatározottabban Olaszország, Lengyelország és Bulgária ellenzi az Európai Bizottság, illetve a tagállamok eredeti, tiltó javaslatát.

A Der Spiegel szerint a német Zöldek Pártja európai parlamenti delegációjának szóvivője Brüsszelben ezzel kapcsolatban rendkívül élesen bírálta az ugyancsak német liberálisok álláspontját.

A belső égésű motorok tervezett betiltásának blokádja árt Németország tekintélyének – hangoztatta a szóvivő, aki elsősorban a német közlekedési minisztert bírálta.

Címlapról ajánljuk
Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Államfőválasztás, távozó legfőbb ügyész, Magyar Péter beszéde: sűrű napok előtt áll az Országgyűlés

Kétnapos rendkívüli ülést tart az Országgyűlés. Hétfőn 13 órától Magyar Péter napirend előtti felszólalása nyitja a hetet, két új fideszes képviselő tesz esküt, tárgyalnak az áfáról, a köznevelési törvényről, a szakképzésről és az agrárkamaráról is. Kedden megválasztják az új köztársasági elnököt, aki esküt tesz és beszédet is mond. A Tisza-frakció Baka Andrást jelöli, így várhatóan ő lesz az új államfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Tisza-kormány: rendkívüli parlamenti ülésen szólal fel Magyar Péter, eldől lesz-e másik jelölt köztársasági elnöknek

Tisza-kormány: rendkívüli parlamenti ülésen szólal fel Magyar Péter, eldől lesz-e másik jelölt köztársasági elnöknek

Hétfőn 13 órakor kezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelyen Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul a program, a Tisza Párt frakciója pedig Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelölte az államfői tisztségre – a szavazás várhatóan kedden lesz. A hétvégén számos kormányzati bejelentés is érkezett: Vitézy Dávid miniszter a 3550 milliárd forintos Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv elindítását jelentette be uniós forrásokból, a kabinet pedig 5,5 milliárd forinttal támogatná a regionális repülőtereket, és napirendre került a vényköteles gyógyszerek áfájának nullára csökkentése is. A kormány emellett elállna a zuglói irodakomplexum megvásárlásától, és visszaköveteli a korábban kifizetett több mint 300 milliárd forintot. Indul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. augusztus 9. 21:48
2026. augusztus 9. 21:12
×
×