eur:
411.73
usd:
395.18
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az európai uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésére 2023. február 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Váratlan fordulat: Olaf Scholz ellenzi a belső égésű motorok uniós tilalmát

A német kancellár véleményének megváltozásával a kormánykoalíción belül is repedések lehetnek, hiszen a Zöldek egyik fő követelésének tesz keresztbe a szociáldemokrata kancellár.

A legfrissebb hírek szerint a német kancellár is megmakacsolta magát, és beállt a belső égésű motorok által hajtott személygépkocsik, illetve kisteherautók értékesítésének 2035-től tervezett uniós tilalmát ellenzők sorába. Olaf Scholz ezzel az általa vezetett koalíción belüli, rendkívül éles vitával kapcsolatban is állást foglalt, mégpedig a tiltás ellen hevesen küzdő szabad demokrata FDP mellett, egyben a környezetvédő Zöldek Pártjával szemben.

A brüsszeli tervezet szerint az Európai Unióban 2035-től nem lehet új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az Európai Bizottság és a tagállamok tavaly októberben abban állapodtak meg, hogy az autógyártóknak 2035-ig 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést kell elérniük. Ez gyakorlatilag megtiltaná a benzin- vagy dízelüzemű új személygépkocsik és kisteherautók értékesítését az unió tagállamaiban.

Az Európai Parlament már júniusban megszavazta, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat.

A kilátásba helyezett tilalomról Brüsszelben már a hét elején előzetesen szavaztak volna,

Németország kérésére azonban a szavazást későbbre halasztották.

Svéd források szerint Németország további biztosítékokat Brüsszeltől arra vonatkozóan, hogy 2035 után is használhatók szintetikus üzemanyagok a gépjárművek motorjaiban.

A kilátásba helyezett tilalom heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországban.

Elsősorban a szabad demokrata FDP emelt szót a tiltás ellen. A liberális párt két tekintélyes minisztere, Christian Lindner pénzügy- és Volker Wissing közlekedési miniszter egyaránt azt hangsúlyozta, hogy Németországban 2035 után is engedélyezni kell a belső égésű motorokkal rendelkező új autókat. Azt ugyanakkor hozzátették, hogy ezeknek a járműveknek klímabarát ökoüzemanyaggal kell működniük.

A Zöldek Pártjának vezetői ugyanakkor szinte kivétel nélkül amellett foglaltak állást, hogy Németországnak jóvá kell hagynia a brüsszeli uniós döntést.

A Politico hírportál és a Der Spiegel arról számolt be, hogy a hét elején Olaf Scholz kancellár is az eredeti uniós határozat módosítása mellett foglalt állást. A kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott, kihelyezett kormányülésen kijelentette.

azt várja az Európai Bizottságtól, hogy előbb tegyen javaslatot a szintetikus üzemanyagok 2035 utáni használatára.

Lindner pénzügyminiszter, aki a kancellárral együtt nyilatkozott az újságíróknak, hangsúlyozta: Németország szerint törvényesen szabályozott, egyértelmű összekapcsolás szükséges a károsanyag-kibocsátásmentes járművek 2035-tól tervezett tilalma és annak lehetősége között, hogy a szintetikus üzemanyagokat használó autók értékesítését ezt követően is engedélyezzék Scholz mindehhez azt tette hozzá, hogy az általa vezetett kormány egységes ebben.

Németország mellett a leghatározottabban Olaszország, Lengyelország és Bulgária ellenzi az Európai Bizottság, illetve a tagállamok eredeti, tiltó javaslatát.

A Der Spiegel szerint a német Zöldek Pártja európai parlamenti delegációjának szóvivője Brüsszelben ezzel kapcsolatban rendkívül élesen bírálta az ugyancsak német liberálisok álláspontját.

A belső égésű motorok tervezett betiltásának blokádja árt Németország tekintélyének – hangoztatta a szóvivő, aki elsősorban a német közlekedési minisztert bírálta.

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×