Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
A Mol algyői olajfőgyűjtője 2022. november 28-án. Még sokáig a hagyományos olaj -és gázkitermelés marad a Mol fő profilja Algyőn, de a társaság vizsgálja a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségét - mondta Kardos László, a társaság algyői termelési régió vezetője újságíróknak a helyszínen.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Pletser Tamás: az olajváltozások érvágást jelenthetnek Oroszország számára

Az ERSTE Bank gáz- és olajipari elemzője szerint viszont Magyarországra a Barátság vezetéken továbbra is érkezhet kőolaj.

"A mai naptól kezdve az EU-s országok vállalták, hogy nem vásárolnak orosz kőolajat. Ez alól kivétel a vezetékes szállítás. Ez azt jelenti, hogy Magyarország továbbra is tud orosz kőolajat vásárolni, viszont tengeri úton az Európai Unió tagállamai nem vásárolnak orosz nyersolajat" – mondta az InfoRádiónak Pletser Tamás, az ERSTE Bank gáz- és olajipari elemzője.

Hétvégén arról is döntöttek, hogy ársapkát vezetnek be az orosz olajra hatvan dolláros szinten, így efelett nem lehet Európán kívül sem orosz kőolajat eladni. Ilyen esetben az európai biztosítók nem nyújtanak szolgáltatást, ami nagymértékben megnehezíti az orosz kőolaj exportját a világ minden részére.

A jelenlegi európai ár 64-67 körül van, tehát emiatt némileg csökkenhet az orosz nyersolaj eladási ára. Fontos tényező, hogy naponta hétmillió hordó nyersolajat exportált eddig Oroszország, ami a becslések szerint a mostani uniós embargó miatt akár 1,5 millió hordó/nappal is csökkenhet, tehát a változások ténylegesen érvágást okozhatnak Oroszország számára.

Az ukrán elnök kevesellte, Oroszország elutasította az árplafont, Moszkva pedig azt is közölte, hogy nem szállít annak, aki alkalmazza majd. Ezt Oroszország elméletileg megteheti, viszont, ha tömegestül állnak be ezek az országok az árplafonba – főleg mivel nem tudják elszállítani a nyersolajat Oroszországból amiatt, hogy nem kapnak a hajók biztosítást – akkor az elemző szerint Oroszország kénytelen lesz engedni, és a vevőinek ezen a hatvan dolláros maximált áron adni a kőolajat. Különben nem tudja azt a mennyiséget eladni, amire szüksége lenne az országnak.

Pletser Tamás szerint nyersolaj esetében nincs probléma Európa ellátásában, ez a naponta kieső mintegy 2-2,5 millió hordós nyersolaj pótolható más forrásból. Izgalmasabb kérdés lesz a február 5-től életbe lépő orosz nyersolajtermékre kivetett embargó, ott talán egy kicsit nehezebb lesz a váltás, mint a nyersolaj esetében.

A kontinens a dízel jelentős részét ugyanis Oroszországból kapja.

Az európai finomítói kapacitás kevés a dízeligényhez képest, és a különbség jelentős részét Oroszország szállította eddig. Ez a váltás jóval nehezebb lesz, mivel a dízelpia sokkal szűkebb, mint a nyersolajpiac.

Itthon egyre több benzinkúton nincs, vagy csak korlátozott mennyiségben árulnak üzemanyagot. Az elemző szerint

a hazai ellátási problémának elsődleges oka 480 forint/literes hatósági ár.

Ha ezt megszünteti a kormány, valószínűleg nagymértékben enyhül majd ez a helyzet, mert egyrészt a kereslet is kisebb lesz a magas árak miatt, másrészt pedig, ha piaci ár lesz, akkor a Mol-on kívül más importőr is hoz majd terméket. Ezzel enyhülhet a feszültség.

Magyarországon a kőolajjal kapcsolatban még nem látnak problémát, az elmúlt hetekben volt gond a Barátság kőolajvezetékkel, hiszen több alkalommal is leállt ennek a használata kisebb-rövidebb ideig. "Most úgy néz ki, hogy egyenlőre érkezik a nyersolaj is Oroszország felől Magyarországra" – tette hozzá Pletser Tamás, az ERSTE Bank gáz- és olajipari elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Megújuló energiaforrások Magyarországon: eljött az energiaközösségek ideje

Magyarország megújuló energiatermelése négy év alatt történelmi átalakuláson ment keresztül: a beépített napelemes kapacitás 3 GW-ról több mint 8355 MW-ra nőtt, meghaladva az ország valaha mért legnagyobb villamosenergia-igényét. Az energiatermelés 34,3%-a már megújuló forrásból származik, ám a teljes energiafogyasztásban a megújulók aránya még mindig csak 18,3%, ami jócskán elmarad az uniós átlagtól. A gyors kapacitásbővülés új kihívásokat hozott, a hálózati integráció, az energiatárolás és a visszaszabályozás kérdése mára fontosabbá vált, mint maga a termelés növelése. A következő időszak kulcskérdése az energiamegosztás, az energiaközösségek kiépítése és az intelligens hálózatok fejlesztése lesz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×