Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) a Kérdések és válaszok elnevezésű éves interaktív televíziós fórumon válaszol a lakosság kérdéseire a moszkvai Világkereskedelmi Központ stúdióban 2021. június 30-án.
Nyitókép: Szergej Szavosztyanov

Vlagyimir Putyin kiterítette kártyáit, ezek a követelései

Csütörtök délután Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Recep Tayyip Erdogan török államfővel, ami során részletesen megosztotta az orosz elnök, hogy országának milyen követelései vannak pontosan a békeszerződést illetően. Ezek egybeesnek egyébként a szerda délután már kiszivárgott feltételekkel. Új és lényeges információ ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin a vitás kérdésekben személyesen akar egyeztetni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az elmúlt napok fejleményeiből már kiderült, hogy Törökország igyekszik magát közvetítőként pozicionálni. Most úgy tűnik, ebben történt előrelépés. A BBC ugyanis arról számolt be csütörtök éjszaka, hogy Vlagyimir Putyin a török elnökkel folytatott tárgyalásain megfogalmazta részletes követeléslistáját – írja a Portfolio.

A brit közszolgálati műsorszolgáltató riportere a telefonhívás befejezése után fél órán belül interjút készített Erdogan vezető tanácsadójával és szóvivőjével, Ibrahim Kalinnal. Kalin a tisztviselők azon kis csoportjának a tagja volt, akik részt vettek a hívásban és új részleteket árult el a tárgyalásról.

Ezek szerint az orosz követelések két kategóriába sorolhatóak. A török illetékes szerint az első 4 feltétel „Ukrajna számára nem túl nehéz”:

  • Ezek közül kiemelendő az, amit Ukrajna már elfogadott egyébként: semlegesnek kell lennie, és nem kérheti a NATO-csatlakozást. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt már korábban elismerte.
  • Emellett Oroszország elvárja, hogy Ukrajna lefegyverzési eljáráson menjen keresztül.
  • Valamint védelmet vár el az orosz nyelv számára Ukrajna területén.
  • Emellett továbbra is jelen van a követelések között a nácitlanítás.

A követelések második csoportja az, aminek teljesítésében nehézségek lehetnek a török közvetítőfél értékelése szerint. Ennek kapcsán az is kiderült, hogy

Vlagyimir Putyin ezekben a vitás kérdésekben személyesen akar egyeztetni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,

mielőtt végső megállapodás születne ezekben a kérdésekben. A BBC itt megjegyzi, hogy az ukrán államfő korábban már kijelentette, hogy kész személyesen is tárgyalni Vlagyimir Putyinnal.

A két héttel ezelőtti állapotokhoz képest az orosz fél személyes találkozóról alkotott álláspontjában lényeges változás következett be. Korábban ugyanis Putyin már határozottan megüzente, hogy nem tárgyal Zelenszkijjel, mert nem tett le Ukrajna nácitlanításáról. Az orosz elnök ezt azok után mondta, hogy március 3-án Zelenszkij azt üzente: találkozzanak, ő nem „harap”.

A vitás kérdésekhez sorolható a kelet-ukrajnai Donbasz státusza és Kelet-Ukrajna egyes részei, amelyek már kihirdették függetlenségüket, ide tartozik a Krím-félsziget ügye is.

A BBC tudósítása szerint Ibrahim Kalin ugyan nem részletezte, azonban feltételezhető, hogy Oroszország azt fogja követelni, hogy az ukrán kormány mondjon le az oroszok által már korábban elfoglalt kelet-ukrajnai területekről. A másik feltételezés, hogy Putyin követelései között szerepelni fog, hogy Krím elcsatolását az ukránok fogadják el és mondják ki, hogy ezentúl Oroszországhoz tartozik.

A Putyin–Erdogan között megvalósult telefonhívásban megfogalmazott orosz követelések összecsengenek a szerda délután kiszivárgott, 15 pontból álló béketervezet lényegi elemeivel.

A BBC úgy értékeli, hogy Ukrajna szempontjából vannak aggodalmak a feltételeket illetően, hiszen olyan követelések szerepelnek az oroszok listáján, amiket ha nem dolgoznak ki alapos részletezettséggel, akkor a későbbiekben nem garantált, hogy az oroszok nem szállják meg újból az országot. A békemegállapodás megkötése elhúzódhat, de abban lehet reménykedni, hogy egy esetleges tűzszünet megkötése megakadályozza a további vérontást.

Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×