A szerződéstervezet e tartalmát hétfőn tárgyalták először a teljes egészében a felek - értesült a Financial Times, amely három bennfentes forrásra hivatkozik.

Az orosz-ukrán háborút lezáró megállapodásban az amerikai lapot idéző Portfolio összegzése szerint az szerepel, hogy

• legyen országos tűzszünet,
• az orosz katonák hagyják el Ukrajnát - azokat a régiókat is, amelyeket a február végén indult offenzíva során foglaltak el (például Herszon, az Azovi-tenger partvidéke, Pripjaty-térség),
• Ukrajna tegyen le a NATO-csatlakozásról és váljon semlegessé,
• ne épüljenek külföldi katonai bázisok Ukrajna területén, és Ukrajna ne fogadjon többé külföldi fegyverszállítmányokat,
• az ukrán haderő továbbra is működhet,
• cserébe a nyugati országok - így például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Törökország - szavatolhatják Ukrajna biztonságát.
• Szűnjenek meg az orosz és más kisebbségek nyelvhasználati jogait korlátozó intézkedések.

Úgy tűnik, továbbra is az Ukrajna biztonságát szavatoló nyugati garanciák (és azok Moszkva általi elfogadhatósága), valamint a "szakadár népköztársaságok" és a Krím sorsa a legvitásabb kérdés a felek között - írta a lap. Utóbbiakat ugyanis mindkét fél a maga ellenőrzése alatt akarja tartani.

A Financial Times azt írta továbbá, hogy Mihajlo Podoljak ukrán tárgyaló szerint szerint "a humanitárius kérdéseket, beleértve a nyelvi kérdéseket is, csak Ukrajna kizárólagos érdekeinek prizmáján keresztül vitatják meg". Az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról is beszélt, hogy a megszállt területek kérdését külön kezelik. "A vitatott és konfliktusos területek külön ügyet jelentenek. Egyelőre garantált kivonulásról beszélünk azokról a területekről, amelyeket megszálltak február 24-e", vagyis a megszállás kezdete óta.

Podoljak szerint nincs nagy jelentősége a külföldi bázisok betiltásának, mondván, ezt már az ukrán törvények is kizárják.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Oroszország szerint a demilitarizált állam osztrák vagy svéd típusú változatáról folynak a tárgyalások Kijevvel, és említették a semlegesség követelését, valamint a saját hadsereg meglétének engedélyezését, illetve hogy ennek méretéről folynak az egyeztetések.

Ukrajna egyik tárgyalója viszont arról beszélt, hogy az ország a helyzetére szabott, speciális semlegességet követel, nem svéd vagy osztrák, hanem ukrán típusú megegyezést. Ennek pedig része legyen az, hogy a biztonságot garantáló nyugati országok nem állnak félre egy Ukrajna elleni támadás esetén, mint most, hanem aktívan részt vesznek Ukrajna oldalán a konfliktusban, és hivatalosan is biztosítják számunkra a szükséges mennyiségű fegyver azonnali szállítását, amennyiben valaki ismét megsérti Ukrajna területi integritását.