Infostart.hu
eur:
365.05
usd:
309.92
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) beszél a lengyel parlament két házának együttes ülésén, Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2022. március 11-én, az évforduló előtt egy nappal.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Zelenszkij: egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak

Az ukrán elnök szerint az együttműködés új formáira, új elszántságra van szüksége az országnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Ukrajna a NATO "nyitott ajtók" politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.

Az államfő ezt a Nagy-Britannia vezette Egyesített Expedíciós Erők országainak vezetőihez intézett beszédében mondta. A London kezdeményezésére 2012-ben elindított, földön, vízen, levegőben végrehajtandó hadműveletre tervezett egyesített haderőnek jelenleg tíz észak-európai ország a tagja: Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia.

"Egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak. Ezt értjük, hisz értelmes emberek vagyunk.

Évek óta hallunk az állítólagos nyitott ajtókról, de azt is hallottuk, hogy nem léphetünk be (a NATO-ba). Ez igaz, és örülök, hogy az ukrán emberek is kezdik megérteni, ezért magunkra támaszkodunk, illetve partnereinkre, akik segítenek bennünket" - jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most nem a NATO-szerződés 5. cikkelyének alkalmazását kéri, hanem csak a légtér lezárását, amivel véget lehetne vetni az orosz légicsapásoknak.

"Az együttműködés új formáira, új elszántságra van szükségünk. Ha nem tudunk bemenni egy nyitott ajtón, akkor olyan közösségekkel kell együttműködnünk, amelyek segítenek és megvédenek bennünket, mint például az önök szövetsége, valamint megbízható garanciákat kell kapnunk" - hangoztatta az elnök.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kedden úgy vélekedett, hogy

Ukrajnának új védelmi szövetséget kell kötnie, amelyben legalább egy atomfegyverrel rendelkező ország is benne van.

Szerinte ez az ország Nagy-Britannia lehet. "A második világháború után létrehoztak számos nemzetközi szervezetet, amelyeknek nincs befolyásuk semmire, csak az aggodalmukat képesek kifejezésre juttatni. Ukrajnának egy új védelmi szövetséget kell kötnie, amelynek részese egy atomfegyverrel rendelkező ország. Egyelőre ez Nagy-Britannia" - fejtette ki a tisztségviselő.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy kedden folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások. Szavai szerint a megbeszélések napirendjén elsősorban a tűzszünet és az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonásának kérdései szerepelnek.

Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos kedden közzétette, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború február 24-i kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásaiban három újságíró vesztette életét - két ukrán és egy amerikai -, továbbá legalább 35 sérült meg. "A megszállók harcot folytatnak azok ellen is, akik ukrajnai háborús bűneikről objektíven tudósítanak: újságírókat lőnek és ölnek meg" - mondta az ombudsman.

Címlapról ajánljuk

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Csúnyán megütötték a Molt Magyar Péter bejelentése után

Ma is az iráni háború friss fejleményei alakítják a hangulatot a világ tőzsdéin, a hazai piacon pedig még mindig a vasárnapi választás és annak következményei vannak a befektetők fókuszában. A nemzetközi piacokon a befektetők egyre inkább abban bíznak, hogy az Egyesült Államok és Irán között közeledés jöhet, ami enyhítheti a közel-keleti háború gazdasági kockázatait. Ami pedig eközben a hazai folyamatokat illeti, a BUX index a választási utáni héten már két alkalommal is történelmi csúcsot döntött, mára azonban már délelőtt megérkezett a korrekció, ami később jelentős esésbe csapott át. Ez azután történt, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezérrel tárgyal ma, és elvárja, hogy a cég ne fizessen osztalékot az MCC-nek. A kifizetést egyébként a cég közgyűlése áprilisban már jóváhagyta, így a friss követelés első ránézésre jogilag nehezen kivitelezhetőnek tűnik, és sokkal inkább politikai üzenetként értelmezhető. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×