Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
326.54
bux:
0
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) beszél a lengyel parlament két házának együttes ülésén, Lengyelország NATO-csatlakozásának 23. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen 2022. március 11-én, az évforduló előtt egy nappal.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Zelenszkij: egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak

Az ukrán elnök szerint az együttműködés új formáira, új elszántságra van szüksége az országnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Ukrajna a NATO "nyitott ajtók" politikája ellenére sem lesz az észak-atlanti szövetség tagja.

Az államfő ezt a Nagy-Britannia vezette Egyesített Expedíciós Erők országainak vezetőihez intézett beszédében mondta. A London kezdeményezésére 2012-ben elindított, földön, vízen, levegőben végrehajtandó hadműveletre tervezett egyesített haderőnek jelenleg tíz észak-európai ország a tagja: Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia.

"Egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak. Ezt értjük, hisz értelmes emberek vagyunk.

Évek óta hallunk az állítólagos nyitott ajtókról, de azt is hallottuk, hogy nem léphetünk be (a NATO-ba). Ez igaz, és örülök, hogy az ukrán emberek is kezdik megérteni, ezért magunkra támaszkodunk, illetve partnereinkre, akik segítenek bennünket" - jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most nem a NATO-szerződés 5. cikkelyének alkalmazását kéri, hanem csak a légtér lezárását, amivel véget lehetne vetni az orosz légicsapásoknak.

"Az együttműködés új formáira, új elszántságra van szükségünk. Ha nem tudunk bemenni egy nyitott ajtón, akkor olyan közösségekkel kell együttműködnünk, amelyek segítenek és megvédenek bennünket, mint például az önök szövetsége, valamint megbízható garanciákat kell kapnunk" - hangoztatta az elnök.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kedden úgy vélekedett, hogy

Ukrajnának új védelmi szövetséget kell kötnie, amelyben legalább egy atomfegyverrel rendelkező ország is benne van.

Szerinte ez az ország Nagy-Britannia lehet. "A második világháború után létrehoztak számos nemzetközi szervezetet, amelyeknek nincs befolyásuk semmire, csak az aggodalmukat képesek kifejezésre juttatni. Ukrajnának egy új védelmi szövetséget kell kötnie, amelynek részese egy atomfegyverrel rendelkező ország. Egyelőre ez Nagy-Britannia" - fejtette ki a tisztségviselő.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy kedden folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások. Szavai szerint a megbeszélések napirendjén elsősorban a tűzszünet és az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonásának kérdései szerepelnek.

Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos kedden közzétette, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború február 24-i kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásaiban három újságíró vesztette életét - két ukrán és egy amerikai -, továbbá legalább 35 sérült meg. "A megszállók harcot folytatnak azok ellen is, akik ukrajnai háborús bűneikről objektíven tudósítanak: újságírókat lőnek és ölnek meg" - mondta az ombudsman.

Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Átszervezik a betegellátást: megszűnhetnek az alacsony esetszámú osztályok

Átszervezik a betegellátást: megszűnhetnek az alacsony esetszámú osztályok

Átfogó, szerkezeti reformra készül a kormányzat a magyar egészségügyben, mivel a rendszer hatékonysági és minőségi problémái kizárólag pluszforrások bevonásával nem orvosolhatók. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője szerint a jövőben bevezetik az értékalapú finanszírozást, regionális szintre emelik az ellátásszervezést, és kiemelt hangsúlyt kap a betegutak tudatos menedzselése is. A legfontosabb jogi és szervezeti alapokat még az idei év végéig, de legkésőbb 2027 elejéig megteremtik - írja a Népszabadság a Magyar Zene Házában rendezett tanácskozásról tudósítva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×