eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon beszél II. Erzsébet brit királynővel, aki a koronavírus-járvány miatt a windsori kastélyban tartózkodik 2020. március 26-án. Nagy-Britanniában a lakosság három napja csak az alapvető szükségleti cikkek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek beszerzésekor léphet az utcára az új koronavírus-járvány megfékezése érdekében.
Nyitókép: Andrew Parsons

Boris Johnson széke is meginoghat a héten

Országos téttel bíró helyhatósági – Skóciában tartományi – választásokat tartanak a héten több száz brit településen, aminek az eredménye sokak szerint akár a brit kormányfő pozícióját is megrengetheti.

A koronavírus-járvány miatt halogatott helyhatósági választások sorát tartják csütörtökön Észak-Angliában, miközben Skóciában tartományi parlamenti választásra készülnek. A tét szakértők szerint mindkét helyen messze a helyi érdekeken túlmutató.

Skóciában, amennyiben a Skót Nemzeti Párt (SNP) meggyőzően nagy többséggel nyer, akkor nem csupán formálisan napirendre tűzik az újabb függetlenségi népszavazást – ezt ugyanis az SNP brit jelentések szerint már minimális győzelem mellett is nagy valószínűséggel megteszi –, de

a népszavazás legitimitásának a megtagadása is sokkal nehezebbé válhat a londoni központi kormány számára.

A Johnson-kormány ugyanis eddig hallani sem akart egy újabb skót népszavazásról, arra hivatkozva, hogy a 2016-os előző voksolást az a közös megegyezés kísérte, hogy hasonló referendumra „egy generáció életén belül” nem kerül majd sor. A skót érvelés mindehhez képest a brit EU-kilépésre mutogat, amely szerintük gyökeresen új helyzetet teremtett, amit ráadásul a skót többség szavazatokban kinyilvánított akarata ellenére léptek meg.

Brit belpolitikai következményeket vetíthet előre a járvány miatt idáig halogatott észak-angliai helyhatósági voksolás, valamint a számos brit városban – köztük Londonban is – esedékes városvezetési és polgármesteri választás. Amennyiben ugyanis a konzervatív párt nagyon leszerepel ezek érezhető többségénél, úgy nem kizárhatóan

Johnson miniszterelnökségének a formális megkérdőjelezése is napirendre kerülhet.

Johnson körül az elmúlt hetekben több ügy kapcsán is elég erőteljes médiaviharok dúlnak. Zajlik mindenekelőtt egy vizsgálat a miniszterelnöki lakás felújításának a finanszírozásáról, miközben a járvány kezelésével és minősítésével kapcsolatos miniszterelnöki megnyilvánulásokról is kínos értesülések kerültek felszínre – állítólag még olyan kijelentés is elhangzott részéről, hogy azt se bánja, ha „gúlában állnak a holttestek”, de nem fog belemenni újabb lezárásokba –, és mindezek örvén a személye kapcsán korábban is sokszor emlegetett korábbi kétségbevont állításait is felemlegetik.

Egyes brit elemzések részben ennek is tudták be, hogy a választási eredmények összesített mérlegében az előrejelzések szerint várható konzervatív eredmény az utóbbi napokban folyamatosan romlott. Volt, ahol régebben a tory támogatottság a duplája volt a Munkáspárténak, és ez mostanra csupán 1-5 százalékpontos előnyre zsugorodott.

Brit lapjelentések szerint, ha ezt a

tory térvesztést a csütörtöki voksolás is beigazolja, akkor könnyen megindulhat a párton belüli mozgolódás

Johnson menesztésére, összekötve esetleg a pozíciója elleni támadást a személye ellen folyó összeegyeztethetőségi vizsgálattal.

Sokan jelzésértékűnek vélték ennek kapcsán, hogy Douglass Ross, a skót konzervatív párt vezetője, a brit konzervatív párt meghatározó súlyú személyisége egy hétvégi sajtónyilatkozatában már nyíltan arról beszélt, hogy amennyiben beigazolódik, hogy a lakásfelújítási finanszírozás nem korrekt módon történt, illetve, hogy a miniszterelnök valótlant állított az ügyben, akkor „természetesen” le kell majd mondani posztjáról.

A helyhatósági voksolás amúgy a legutóbbi országos választás óta pártelnökké választott

munkáspárti vezér, Keir Starmer számára sem közömbös.

Ha a Labour a hagyományosan „vörös övezetnek” tekintett észak-angol körzetben nem tud pozíciót javítani – mutatnak rá elemzők –, az esetleg kétségbe vonhatja Starmer alkalmasságát, hogy a következő országos választásra ő vezesse harcba a Munkáspártot.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×