Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó

Ostromállapot kihirdetéséhez vezetett az elszabadult erőszak a Kongói DK keleti részén

Ostromállapotot hirdetett péntek éjjel a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Félix Tshisekedi az ország keleti részén található Ituri és Észak-Kivu tartományban az elharapódzó erőszak miatt, amelyben már több százan haltak meg és másfélmillióan váltak földönfutóvá.

A kormányerők és az ENSZ csapatai egyelőre kevés sikerrel igyekeznek gátat szabni a sokszor etnikai alapú vagy fegyveres milíciák által elkövetett erőszaknak.

"Célunk az, hogy gyorsan végett vessünk az erőszaknak, amelyben naponta veszítik életüket honfitársaink az ország érintett részén" - jelentette ki Patrick Muyaya kormányszóvivő, de arról nem nyilatkozott, hogy a kormány milyen intézkedéseket tervez az ostromállapot adta jogkörökön belül.

Pénteken rendőrök oszlattak fel ülősztrájkot Észak-Kivu központjában, Beniben, amellyel diákok a romló biztonsági helyzetre akarták felhívni a figyelmet. Több fiatal megsérült, másokat őrizetbe vettek.

Az elmúlt időszak vérontásainak jelentős részéért a hatóságok az ország keleti felében aktív Szövetséges Demokratikus Erők (ADF) nevű ugandai lázadó szervezetet teszik felelőssé. Az ADF civilek ellen irányuló, brutális megtorló támadásokkal reagált arra, hogy a kongói kormányzat 2019-ben műveletet indított, hogy leszámoljon velük. Az ENSZ adatai szerint tavaly 850 embert öltek meg. Ituri 5,7 millió lakosából 1,6 millióan földönfutóvá váltak az erőszak miatt, és 2,8 millióan szorulnak segélyre.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×