Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
328.61
bux:
121246.33
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A 2021. január 26-án közreadott képen Antony Blinken, Joe Biden amerikai elnök kormányának külügyminiszter-jelöltje beszél az új kabinet kulcsfontosságú tagjainak bemutatásán a Delaware állambeli Wilmingtonban 2020. november 24-én. Az amerikai törvényhozás felsőháza 2021. január 26-án jóváhagyta Antony Blinken külügyminiszteri kinevezését. A száztagú szenátusban 78-an támogatták, míg 22-en ellenezték Joe Biden jelöltjének kinevezését.
Nyitókép: MTI/AP/Carolyn Kaster

Szakértő: csak korlátozottan fontos, hogy Biden új külügyminisztere magyar gyökerekkel bír

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének munkatársa az InfoRádióban tisztázta, az európai ügyeket helyettes államtitkári szinten kezeli az Egyesült Államok.

A magyar felmenőkkel bíró Antony Blinken amerikai külügyminiszterré való kinevezésével a transzatlanti kapcsolatok megerősödése várható, ám az Egyesült Államok elsődleges külpolitikai kihívása Kína gazdasági, politikai és akár katonai megerősödése - mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének munkatársa, Csizmazia Gábor.

"Antony Blinken édesapja volt Magyarországon nagykövet még sok évvel ezelőtt, és kifejezetten szoros szálakkal kapcsolódik Európához, a családban több holokauszt-túlélő is van. Komoly kötelékek vannak tehát, folyékonyan beszél franciául, és általában a transzatlanti együttműködés híve, következetes profilja van, közvetlenül bekötve Joe Bidenhez" - világította meg az érem egyik oldalát a szakértő, utalva arra, hogy Blinken már akkor Biden szárnysegédje volt, amikor a most hivatalba lépő elnök még Barack Obama alelnöke volt, sőt, még Biden szenátor korában is együtt dolgoztak 2008 előtt.

Viszont hogy mire lehet számítani miniszterként Antony Blinkentől, azt Csizmazia Gábor szerint nem az ő személye fogja eldönteni.

"Kifejezetten az európai kapcsolatok ügyével az Egyesült Államok helyettes államtitkári szinten foglalkozik, nem tudjuk, ki lesz az"

- tisztázta.

Azt sem tudjuk, ki lesz a Budapestre akkreditált nagykövet - várhatóan a korábbiakhoz hasonlóan nem karrierdiplomata érkezik -, de a szakértő szerint van egy másik fontos kérdés a személyügyeken és az adminisztráción túl; a geopolitika és a nemzetközi reálpolitika.

"Bár nyilván fontosak lesznek újra az európai szövetségesek, viszont az elsődleges külpolitikai kihívás a Kínai Népköztársaság gazdasági, politikai, katonai megerősödése;

van egy dilemma abban, hogy Kína regionális hatalom szeretne-e lenni vagy hosszabb távon szeretné-e átvenni az Egyesült Államok hegemón szerepét a nemzetközi rendben."

Csizmazia Gábor úgy látja, Budapest és Washington viszonya nem lesz "bilaterális", hisz az Egyesült Államok világhatalomként inkább azt várja, hogy legyen Európában megegyezés, hisz a közös állásponthoz tud valamilyen módon viszonyulni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

Álmodozhat Ukrajna 800 milliárd dollárról, de a holnapi számlák fizetéséhez is vért kell izzadnia

A háború ötödik évéhez közeledve Ukrajna gazdasága egyszerre válságövezet és működő gazdasági tér: miközben az állam pénzügyileg teljes mértékben külső forrásokra szorul, a mindennapi gazdasági életet a nemzetközi támogatások és hitelek tartják mozgásban. A 2026-os költségvetési pálya, a rekordméretű katonai kiadások és a több mint 18 százalékos GDP-arányos hiány világossá teszi, hogy az ország béke nélkül önfenntartó módon nem lenne működőképes. Ebben a kontextusban jelent meg a 700–800 milliárd dolláros rekonstrukciós és „jóléti” horizont, amelyet a magyar kormány hevesen bírál. Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan jelezte: egy ilyen nagyságrendű, hosszú távú európai pénzügyi elköteleződés Magyarország számára is érzékelhető fiskális terheket jelentene. A kérdés az, hogy a Kijev által tervezett, kvázi újjáépítési alap esetében a fő kérdés, hogy mennyi piaci befektetőt találnak. Az ígéretes, hogy az Egyesült Államok már készül leütni a 800 milliárdos szerződést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×