Infostart.hu
eur:
392.3
usd:
338.48
bux:
121885.96
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
A George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetés a New York-i Brooklyn negyedben 2020. június 4-én. Május 25-én Minneapolisban négy rendőr igazoltatás után földre teperte a 46 éves férfit, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegőt, amikor az egyikük a nyakára térdelt, majd később, a kórházban meghalt.
Nyitókép: MTI/EPA/Alba Vigaray

Az elnökválasztás napjáig mélyülhet a krízis az Egyesült Államokban

Az amerikai gazdasági helyzet romlásának is betudható, hogy jelentős tiltakozáshullám vonul végig az országon – magyarázta Feledy Botond külpolitikai elemző, aki szerint a mostani események kihatással lehetnek az év végi elnökválasztás eredményére is.

Az Egyesült Államokban voltak már rosszabb évek, lőttek már le elnököt, egy időben Martin Luther Kinget, de ehhez képest a 2010-es években alighanem a mostani a legnagyobb és legmélyebbre ható társadalmi krízis, amelynek még csak az eleje látszik, kibontakozása pedig az elnökválasztással párhuzamosan fog történni, így a következő hetekben, hónapokban alighanem tovább is mélyülhet – fogalmazott az InfoRádiónak Feledy Botond.

A külpolitikai elemző szerint a tengerentúli tüntetések résztvevői részint a meglehetősen polarizált, a koronavírus miatt kifejezetten az online térbe terelt elnökválasztási kampányra is reagálnak. Szerinte biztosra vehető, hogy akad olyan csoport, amely szempontjából meghatározó, hogy a politikai üzengetésben vegyen részt, és ne magának a krízisnek és annak mélyben húzódó okainak kezelésében. Ugyanakkor az is megállapítható történelmi szemszögből, hogy minden alkalommal, amikor komolyabb gazdasági és egyéb politikai válság alakul ki, az úgynevezett

faji probléma, rasszizmus mindig előkerült az Egyesült Államokban.

Vagyis ez egy indikátora is egyben a további intézményi és más politikai kríziseknek, amelyek most egymást erősítve törnek felszínre, és garantáltan valami nagyobb, katartikus megoldást fognak követelni, ami nem biztos, hogy megérkezik, de

a novemberi elnökválasztás napjáig fog még fokozódni

– ismételte meg a szakértő.

Ebből következően borítékolható az is, hogy a mostani események hatással lesznek a választás eredményére is. Már most látható, hogy Joe Biden demokrata párti elnökjelölt-aspiránsnak nőtt az előnye az elmúlt hetekben, ami részint Donald Trump elnök rendőrkrízishez, valamint a koronavírushoz való hozzáállásának is betudható.

Ugyanakkor semmi sincs kőbe vésve,

emelte ki Feledy Botond, emlékeztetve arra, négy éve ilyenkor sokan hittek Hillary Clinton győzelmében, és ahogyan az ő, úgy most Biden sebezhetősége is sok ponton adott.

Ráadásul arra sincs semmi garancia, hogy a krízisek ne folytatódnának, akár az ősz folyamán az Egyesült Államokban, így fordulatok még bőven várhatóak az elnökválasztásig – tette hozzá a külpolitikai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Doxxing – Volodimir Zelenszkij a fenyegetésével közel járt, hogy uniós törvényeket sértsen

Doxxing – Volodimir Zelenszkij a fenyegetésével közel járt, hogy uniós törvényeket sértsen

Szintet lépett a magyar–ukrán diplomáciai feszültség Volodimir Zelenszkij elnök Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett fenyegetésével. Az ukrán államfő által felvetett ötlet a személyes adatok megosztásáról már megközelíti azt, ami sértheti az európai uniós gyakorlatot és akár bűncselekménynek is minősülhet.

Szijjártó Péter az ukrán pénzszállítók ügyéről: „fel kell tennünk a kérdést, nem a háborús maffia pénzéről van-e szó”

Ukrán pénzszállítókat vett őrizetbe a TEK Magyarországon, az egyikük korábban titkosszolgálati tábornok volt. Ukrajna hevesen tiltakozik, Andrij Szibiha külügyminiszter „állami terrorizmusról, zsarolásról” beszél. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában elmondta: súlyos kérdést vet fel, hogy miért szerepelnek olyan személyek a szállítmányok kíséretében, akik „egyértelműen ukrán titkosszolgálati kötődéssel rendelkeznek”. A magyar hatóságok közben mélyreható, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytatnak.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Szétbombázzák Irán fővárosát, Katar katasztrófára figyelmeztet, Trump végleges kapitulációt vár - Híreink az iráni háborúról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről, viszont közölte: a bombázás fönnmarad, amíg Irán meg nem adja magát. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Katar a nap folyamán figyelmeztetett: lehet, hogy teljesen leállítják az energiahordozók exportját, ha nem sikerül pár héten belül véget vetni a háborúnak. Teheránt közben a háború eddigi legsúlyosabb légi offenzívája érte, az iráni főváros lángokban áll. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×