eur:
411.06
usd:
395.16
bux:
79341.72
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: IMDB

Most minden kiderülhet a rejtélyes Olof Palme-gyilkosságról

Legalábbis az, amit az elmúlt 34 évben a svéd rendőrök kiderítettek, és vélhetően annak a dossziénak is tartalma, amelyet márciusban adott át a nyomozóknak a dél-afrikai titkosszolgálat.

A világ egyik legismertebb megoldatlan emberölési ügye Olof Palméé, a svéd miniszterelnököt 1986 februárjában a nyílt utcán lőtték le Stockholmban, és máig nem tudni, hogy ki volt az elkövető, mint ahogy az sem, hogy megrendelése követte el a cselekményét. Szerdán azonban sok részlet kiderülhet, mert nyilvánosságra hozzák a svéd fővárosban a nyomozás eddigi megállapításait – írja a The Guardian.

Palmét közvetlen közelről lőtték le, amikor egy téli estén moziból tartott hazafelé a feleségével. A mellékutcában a fegyveres nyomtalanul eltűnt, és azóta is csak találgatják, miért kellett meghalnia a kormányfőnek. Alapvetően két szálon folyt a nyomozás, az egyik magányos merénylőt keresett, aki politikai okokból végzett Palméval, a másik pedig Dél-Afrikába vezetett, mert azt feltételezték, hogy Palménak mint az apartheidrendszer ellenségének Dél-Afrikából rendelték meg a meggyilkolását.

Az utóbbi vonal matt érdekes az a most kiszivárgott információ, hogy a dél-afrikai nemzetbiztonság képviselői titokban találkoztak Pretoriában a Palme-ügy svéd nyomozóival, és átadtak nekik egy információs aktát. Azt viszont nem tudni, hogy lényeges, a nyomozást előrelendítő adatokat kaptak, vagy csak a több évtizedes vizsgálat jelentéseit.

Eddig nem volt bizonyíték arra, hogy a dél-afrikai apartheid-rendszer szerepet vállalt volna a gyilkosságban, noha finoman fogalmazva sem kedvelték az Afrikai Nemzeti Kongresszust pártoló, a megkülönböztetés ellen harcoló svéd politikust. A svéd diplomáciai vizsgálatok korábban mutattak ki összefüggést a merénylet és a dél-afrikai titkosszolgálatok között, de bizonyítani semmit sem tudtak.

A magányos, politikai indíttatású szál sem vezetett eredményre, sokáig egy Stig Engström nevű férfit gyanúsítottak a gyilkossággal, aki szélsőjobboldali érzelmű volt, a bűncselekmény helyszínének a közvetlen közelében dolgozott, gyakorlott lövő volt, és hozzá is juthatott az elkövetéshez használt Magnum pisztolyhoz. A férfi 2000-ben öngyilkos lett. Egy időben a fő gyanúsítottnak tartott, később felmentett Christer Pettersson is 2004 szeptemberében meghalt.

Ezért is várják Svédországban izgatottan, hogy szerdán Krister Petersson főügyész nyilvánosságra hozza a Palme-akta tartalmát, ám hozzáértők nem várnak nagy áttörést, azaz aligha derül ki végre, hogy ki ölte meg a szociáldemokrata miniszterelnököt.

Címlapról ajánljuk

Aki fittyet hány a hóhányásra, csúnyán megjárhatja

A hirtelen jött hideg és hóesés nem csak az autósokat, a tömegközlekedőket, de a gyalogosokat is próbára teszi. Az ingatlantulajdonosoknak pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a környezetükre, hiszen a havas vagy jeges járdák csúszásmentesítése az ő feladatuk, jogi felelősség terhelhetik őket, ha valaki elesik és megsérül.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjelentek a biztosítói extraprofitadó részletei: sok állampapírt kell venniük, hogy jól járjanak

Megjelentek a biztosítói extraprofitadó részletei: sok állampapírt kell venniük, hogy jól járjanak

A szektor egésze szempontjából kedvezően változik 2025-ben a biztosítók extraprofitadójának (hivatalos nevén pótadójának) a szabályozása: bár a kulcsok módosításával egyes biztosítók jól, mások rosszabbul járhatnak, ha képes lesz a szektor 150-200 milliárd forinttal növelni állampapír-állományát, akkor ennek 30%-ával, vagyis mintegy 50-60 milliárd forinttal csökkentheti extraprofitadóját. A továbbra is élő másik különadóval, a biztosítási adóval együtt 213 milliárd forintot remél a kormány jövőre a szektortól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×