Infostart.hu
eur:
390.72
usd:
339.45
bux:
121653.88
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája euroszkeptikus képviselőcsoport brit vezetője brit nemzetiszínű zoknit visel a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) folytatott vita előtt az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban 2019. január 16-án. Előző nap a brit alsóház 230 szavazat többséggel elutasította a kormány és az Európai Unió közötti Brexit-megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Szakértő: két párt széthordta a brit nagyok szavazóit

Hétfő este óta ismert a brit EP-választás végeredménye: bár a Brexit Párt fölényesen nyert, az Európa-pártiak is rengeteg szavazatot kapott. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, Szabó Barnabás szerint tehát a patthelyzet továbbra is kitart.

A brit európai parlamenti választáson a nagypártoknak üzentek a szavazók, hiszen sem a kormányon lévő konzervatívok, sem a másik nagy párt, a Munkáspárt nem ért el átütő sikert, a brexit körül pedig nem sikerült nekik semmilyen kompromisszumot kimunkálni - vázolta a brit EP-választás utáni helyzetet az InfoRádióban Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.

"Ennek köszönhető az, hogy

most már akik inkább szeretnék ezt az egészet befejezni, és akár alku nélkül is kilépni az Európai Unióból, azok Nigel Farage új pártja felé fordultak,

kiütve a nyeregből a régi Farage-pártot is" - fejtegette a szakértő.

Hogy Nigel Farage mit tud kezdeni majd az Európai Parlamentben, arról úgy vélekedett, a jelenleg elképzelhető forgatókönyv szerint október 31-ig, ameddig a briteknek el kell hagyni az uniót, "sok mindent nem".

"Egyfajta

színpadnak fogja használni az Európai Parlamentet Nigel Farage, ahogy azt eddig is tette:

egyrészt az EU-t fogja kritizálni belülről, sokak szerint trójai falóként, másrészt készülve a kilépés utáni belpolitikai karrierjére odakint is önmagát fogja építeni már" - vélekedett Szabó Barnabás.

Érdekes módon a brit EP-választás második helyén sem a nagy pártok egyike végzett, hanem a liberálisok, akik viszont radikálisan unionisták. Szabó Barnabás szerint pont emiatt sikerült megerősödniük, hiszen a liberális demokraták épp a másik irányba vittek el szavazatokat a nagy pártoktól. "Ők a brexit elmaradásában érdekeltek" - szögezte le.

A Farage-párt és a liberálisok közti különbség, mint Szabó Barnabás rámutatott, nagyságrendileg annyi, amennyit a munkáspártiak kaptak, akik a brexit kérdésében hol erre, hol arra politizálnak, kvázi hidat képezve a két "győztes" párt között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Tovább terjednek a találgatások az új iráni legfelsőbb vezető sorsáról és egészségi állapotáról. Egyes hírek szerint Modzstaba Hameneit az orosz fővárosba szállították kezelésre. Közben felpörgött egy újabb összeesküvés-elmélet.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×