Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
339.43
bux:
121561.17
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Nigel Farage, az általa alapított Brexit Párt vezetője egy szavazóhelyiség bejáratánál az európai parlamenti (EP) választáson Biggin Hillben 2019. május 23-án. Az Európai Unió tagországaiban május 23. és 26. között választják meg az EU törvényhozásának képviselőit.
Nyitókép: MTI/AP/Alastair Grant

Megsemmisítő vereséget szenvedtek a brit konzervatívok

Nagy-Britanniában hagyományosan keveseket mozgat meg az európai parlamenti választás. A brexit körüli patthelyzet azonban mozgósította a szavazókat, akik – őszinte óhajból vagy a bénultság miatti tiltakozásból - a frissen alakult Brexit Pártot juttatták győzelemhez.

Hajnali adatok szerint a bizarr Nagy-Britanniai EP-választás nagy győztese az alig pár hónapos Brexit Párt lett. A politikai alakulatot az a Nigel Farage vezeti, aki 2016-ban, akkor a UKIP - a Brit Függetlenségi Párt élén - kikényszerítette a népszavazást, ahol kis többséggel az Unióból történő brit kilépés hívei győztek.

A brit európai parlamenti választásokat azért lehet bizarrnak nevezni, mert egy, az EU-ból néhány hónapon belül elméletileg távozó országban tartották azokat. Mivel azonban a brit parlamenten belüli patthelyzet és így

a brexit csúszása miatt az Egyesült Királyság továbbra is EU-tagállam, a szabályok szerint 12 régiója 73 képviselőt delegálhat az Európai Parlamentbe.

A voks még nem végleges eredményei – az északír szavazatokat csak hétfőn kezdik el számolni - annyit támasztottak alá, hogy az ország továbbra is mélységesen megosztott a brexit kérdésében.

A fő nyertes az alig másfél hónapja indult, radikálisan EU-szkeptikus, ám most 32 százalék körüli szavazatokat begyűjtő Brexit Párt lett, amely azonnali EU-kilépést akar, úgy, hogy a Kereskedelmi Világszervezet vámszabályait kell bevezetni az EU és Nagy-Britannia között.

Egy 2016-ban még az Uniós tagságra szavazó nő például így foglalta össze sokak érzéseit a BBC egyik vitaműsorában:

"Akkor maradásra szavaztam, most, mindent mérlegelve, a Brexit Pártra.

Azért, mert demokrata vagyok. A referendumon az emberek Európa elhagyására szavaztak és meg kellett volna történnie a kilépésnek. Kisvállalkozásunk van, pusztító hatású, hogy nincs döntés. Mi, a közvélemény, a kilépést akarjuk, kérjük a politikusokat, hogy hallgassanak ránk.”

A Brexit párttal szemben a második helyre most a maradás- illetve Európa-párti Liberális Demokrata párt ugrott fel 20 százalék körüli eredménnyel. Az országot felváltva kormányzó Konzervatív és Munkáspárt közben sokkoló módon visszaszorult.

Skóciában ugyanakkor az ottani autonóm kormányzatot vezető és a brexitet elvető Skót Nemzeti Párt nyert helyi összesítésben,

maga mögé utasítva a Brexit Pártot. A brexit elakadása és a helyzet kezelése miatt dühös választók döntése azt is eredményezte, hogy a kormányzó brit konzervatívok történelmük eddigi legsúlyosabb vereségét szenvedték el.

Theresa May miniszterelnök múlt heti, drámai lemondása után pedig növekszik majd a nyomás a következő konzervatív pártvezéren és miniszterelnökön, hogy a Brexit Párt keményvonalas irányvonalát kövesse, miközben a most győztes politikai erő már azt követeli, hogy engedjék az asztalhoz ülni a brexit esetleges újratárgyalása esetére.

Ha ez nem következik be, akkor a mostani választási eredmény megismétlődik az általános választásokon is

– figyelmeztetett Nigel Farage pártvezér.

Közben a Nagy-Britanniai voksra árnyékot vetett az, hogy a szigetországban élő egyes európai uniós választók nem tudtak szavazni. Az uniós polgárok nyilatkozhattak arról, hogy saját országukban vagy Nagy-Britanniában akarnak-e választani. Amikor azonban megjelentek a brit szavazóhelyiségekben, sokakat sokkolt, hogy adminisztrációs hibák miatt törölték nevüket a jegyzékből.

Hasonló dolog történt külföldön szavazó brit állampolgárokkal is. Ügyvédi csoportok most arra számítanak, hogy többen is beperelik a brit államot az ügy miatt.

Címlapról ajánljuk
Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Sajtóhír: Moszkvában lehet a sebesült ajatollah

Tovább terjednek a találgatások az új iráni legfelsőbb vezető sorsáról és egészségi állapotáról. Egyes hírek szerint Modzstaba Hameneit az orosz fővárosba szállították kezelésre. Közben felpörgött egy újabb összeesküvés-elmélet.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×