Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Catania, 2017. július 1.Ilegális bevándorlók az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex svéd felségjelű hajójának fedélzetén a szicíliai Catania kikötőjében 2017. július 1-jén. A mintegy 650 hajótörött migránst a Földközi-tengeren, a líbiai partok közelében vették a fedélzetre, kilenc vízbe fúlt társuk holttestével együtt. (MTI/EPA/Orietta Scardino)
Nyitókép: MTI/EPA/Orietta Scardino

Tízezres mobil-határőrsereget állít ki az unió, jogelvonás nélkül

A húsvéti ünnep előtt megszavazta az Európai Parlament az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megerősítéséről szóló rendelettervet. 2027-ig 10 ezer fősre bővül a Frontex személyi állománya, de a szakértő szerint nem a határőrségek helyett dolgoznak majd, hanem őket kiegészítve.

A Frontex feladata eddig alapvetően a koordinációs tevékenység volt: különböző elveket dolgoztak ki a közös határvédelem, illetve a külső határok védelme érdekében. A hatáskörét most az igen nagy, Európát elért migránsáradat miatt bővítették, ugyanis nem minden nemzet tudott maradéktalanul eleget tenni a határvédelmi feladatainak. "Ezért már korábban úgy döntött az Európai Unió, hogy ezt a szervezetet megerősíti, és

létrehoz olyan operatív, beavatkozó egységeket, amelyek szükség vagy igény esetén segítséget nyújtanak a nemzeteknek"

- mondta el az InfoRádióban Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

"Elég lassan történt e javaslat elfogadása; a Frontex készítette az Európai Bizottság támogatásával, és miután végigment a különböző lépcsőkön, eljutott az Európai Parlamenthez, amely a végső döntést meghozta" - idézte fel a szakértő.

A Frontex létszáma tehát megnő, emellett pedig technikai eszközöket is biztosítanak például a tengeri határok védelme érdekében: partvédelmi hajókkal fognak rendelkezni, járőrtevékenységeket fognak folytatni, kisrepülős felderítő tevékenység is lesz elsősorban a part közelében a forgalom megállapítása érdekében, illetve ha egy adott nemzeti kormány úgy dönt, hogy segítséget kér, tanácsokat, segítséget és embereket is adnak.

"A tízezer ember erre Európa-szinten enyhén szólva kevés, de a nemzeti határokért az adott nemzet a felelős"

- tisztázta Kis-Beneked József, vagyis szó sincs arról, amit egyes politikusoktól hallani, hogy majd átveszik a határőrök feladatát a frontexesek, elvéve bármilyen jogot.

"Ahol nem kérik, oda nem megy a Frontex"

- tette hozzá.

A Frontexnek nem feladata a nemzeti hadseregekkel való kapcsolattartás, kizárólag a határőrökkel való napi együttműködés (például körözési listák cseréje és ezen információk továbbítása, részvétel a bűnüldözési tevékenységben). Segíthetnek viszont az illegálisan érkezett emberek kitoloncolásában.

Azt, hogy az unió nem von el jogokat a nemzeti kormányoktól a határőrizet kérdésében, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is üdvözölte a csütörtöki kormányinfón.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×