Újabb országok jelezték részvételi szándékukat a vasárnap Brüsszelben tartandó informális migrációs mini-csúcstalálkozóra: csütörtökön Dánia, Csehország és Szlovénia kormányfői is megerősítették, hogy elutaznak a tanácskozásra, amelyen így már legalább
12 uniós tagállam vezetői egyeztethetnek a migrációs politikáról a jövő heti, félévzáró uniós csúcstalálkozó előtt.
A vasárnapi megbeszélést Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta össze, de azt is bejelentette, hogy nem ő kezdeményezte az egyeztetést, hanem egyes tagállamok, amelyeket nem nevezett meg. A találkozó meghívotti köre nyitott, azon más országok is részt vehetnek.
Szerdán még csak arról írtak a lapok, hogy Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, illetve a különösen érintett Málta vezetői ülnek össze Junckerrel, és hozzájuk csatlakozik még a jelenlegi soros EU-elnökséget betöltő Bulgária, valamint a július 1-jétől a helyébe lépő Ausztria is.
Később a belga és a holland miniszterelnök is közölte, hogy jelen lesznek az ülésen. Hozzájuk csatlakozott csütörtökön Lars Lökke Rasmussen dán kormányfő, aki magától értetődőnek nevezte, hogy ott lesz.
Csütörtökön Budapesten éppen erről a kérdésről egyeztet a visegrádi négyek országcsoport vezetőivel és Sebastian Kurz osztrák kancellárral a cseh kormányfő,
aki szintén jelezte részvételét a vasárnapi, brüsszeli tanácskozáson. A szlovén miniszterelnök azzal indokolta részvételét, hogy a bevándorlás kérdése "égetően fontos" Szlovénia számára.
Megfigyelők szerint a brüsszeli migrációs találkozó elsősorban Angela Merkel számára nagy jelentőségű, mert a német kancellár épp azon igyekszik, hogy teljesítse a bajor Keresztényszociális Unió által adott kéthetes ultimátumot, és legalább egy kezdetleges "európai megoldást" találjon a jövő heti uniós csúcstalálkozóig a menekültválság kezelésére kétoldalú menekültátvételi egyezmények útján.
A témával kapcsolatban Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón annyit mondott, hogy Magyarország migrációs álláspontja világos, illetve hogy a Juncker-bizottság nem a Lisszaboni szerződés betartásával foglalozik, hanem politikai ügyekkel. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint részben ezért vannak most problémáink, részben pedig azért, mert az EU rosszul teljesít a migrációs ügyek kezelésében, ezért következik be a brexit is.