eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Megváltozik egy európai ország neve

Megváltozik egy európai ország neve

Huszonkét éve folynak a tárgyalások arról, hogy a görögöket bántó nevét változtassa meg Macedónia. Most végre sikerült megfelelő nevet találni.

A Balkánnal kapcsolatos konferenciák egyik kedves színfoltja talán hamarosan eltűnik. Eddig ugyanis, ha nemzetközi konferenciákon valaki Macedóniaként nevezte meg Macedóniát, azonnal szólásra jelentkezett valaki a hallgatóság köréből, bemutatkozott, közölte, hogy a görög követségről érkezett, és kérte, hogy Macedóniát a továbbiakban nevezzék FYROM-nak, mert egyelőre az a hivatalos neve.

A FYROM a Former Yugoslav Republic of Macedonia rövidítése, azaz a Macedón Volt Jugoszláv Köztársaság - írja a hvg.hu.

A lelkiismeretes követségi beosztottak persze csak Athén hivatalos politikáját képviselték, okvetetlenkedésük a konferenciákon csak a jéghegy csúcsa volt. Konkrétan a görög vétó miatt nem tagja Macedónia a NATO-nak, és konkrétan a görög vétó miatt nem kezdődhettek meg a hivatalos csatlakozási tárgyalások Macedónia és az EU között.

A görögöket sérti a Macedónia megnevezés, mert számukra Macedónia Görögország északi területének a neve, az ugyanezt a nevet használó szomszédos, független állam szerintük veszélyezteti Görögország integritását. Az Észak-Görögoszágban élő görögöknek ráadásul erős makedón identitásuk is van.

Huszonkét év diplomáciai csatározás után azonban egy ENSZ közvetítéssel létrehozott brüsszeli tárgyaláson megszületni látszik a kompromisszumos megoldás. Bár hivatalosan csak jövő tavasszal fogják bejelenteni,

úgy tűnik, megvan Macedónia új, hivatalos elnevezése.

Új-Macedónia

A tavaszi mozgalmas kormányváltás után felálló új, baloldali macedón kormány egyik prioritása volt az országot hátráltató névvita minél gyorsabb lezárása. Zoran Zaev új miniszterelnök már akkor jelezte, hogy hajlandóak lesznek a korábbinál kompromisszumkészebbek lenni. A három év pauza után felújított tárgyalási körre ezért a macedón küldöttség ravasz taktikával érkezett. Egy olyan nevet vetettek fel, amit korábban éppen a görögök javasoltak – a Greek Reporter újságírója úgy tudja, Görögország elfogadja az Új-Macedónia megnevezést, a nemzetközi diplomácia pedig az ENSZ-től az EU-ig, a NATO-tól az EBESZ-ig nagy megkönnyebbülésében egy másodperc alatt fog zöld utat adni a két állam közös döntésének.

Az elmúlt 22 év tárgyalásain mindenféle név felmerült már, de mindegyik elfogadhatatlannak minősült. A macedónok ragaszkodtak ahhoz, hogy a macedón szó szerepeljen az állam nevében, így a Szkopjei Köztársaság vagy a Vardari Köztársaság (az ország fővárosa illetve legnagyobb folyója alapján) eleve megbuktak. A Szláv-Macedónia megnevezés az országban élő 25-30 százaléknyi albán kisebbség számára nem volt elfogadható, az Észak-Macedóniát viszont Bulgária vétózta meg, mert Észak-Macedónia szerintük Dél-Nyugat Bulgáriát jelenti.

A mostani megállapodás igazi áttörés. A görög vétó várható megszűnésével Macedónia, pontosabban Új-Macedónia már 2018-ban NATO-tag lehet, és elkezdődhet az ország hivatalos EU-csatlakozási folyamata is, bár ezt a folyamatot egyelőre még Bulgária is ellenzi. Ám nemcsak a görög-macedón, de a bolgár-macedón kapcsolatok is látványosan javulnak, a nyár végén Történelmi Barátság Szerződést írtak alá a két állam között, néhány hete pedig egy közös kormányülésen megállapodtak a két ország mobilszolgáltatói közötti roamingdíj jelentős csökkentéséről.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×