"A Szovjetunió 1991-es felbomlása után a tizenöt szovjet utódállam egyike Grúzia volt. Grúzián belül volt két olyan terület - Abházia és Dél-Oszétia -, amely nem szeretett volna csatlakozni az újonnan létrejött független államhoz, fegyveres harcot indítottak. Ennek következtében a 90-es évek első felére elszakadtak Grúziától. Utána tűzszünet következett, 2008 augusztusában zajlott le az úgynevezett ötnapos háború, amelyet Grúzia és Dél-Oszétia, illetve az oda bevonuló orosz csapatok vívtak. Röviden vége lett és az Európai Unió közvetítésével egy tűzszünet jött létre, amely után kijelölték az adminisztratív határvonalat, amely meghúzza azt a képzeletbeli vonalat Dél-Oszétia és Grúzia között, amelyről most is szó van. A 2008-as háború után Oroszország elismerte ennek a két szakadár területnek az államiságát és ráadásul egy 3-4000 fős, tehát nagyon masszív orosz katonai kontingenst is odatelepített mindkét szakadár entitásba, amelyeket a világközösség nem ismer el" - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Póti László hozzátette: "a kerítésépítésről grúz, orosz és EU-s forrásból azt tudtam meg, hogy ez egy szimpla helyzet: a 2008-as úgynevezett adminisztratív határvonal mentén eddig már több alkalommal megkezdték dél-oszét részről a határ konkrét kitűzését. Most egy újabb olyan epizóddal van dolgunk, amikor egy dél-oszét és egy grúz falu közötti szakaszon elkezdték kitenni a határvonalat jeleit. A határvonal nem mozdult el, annyi történt, hogy dél-oszét részről elkezdték egyoldalúan kitűzni az adminisztratív határvonal mellé a kerítést."

"A BP brit energetikai konszernek akkor lehet abból gondja, hogy a vezeték egy rövid, másfél kilométeres szakasza a kerítés túloldalára került, ha Dél-Oszétia megpróbálna tranzitdíjat kérni a területén áthaladó vezetékszakaszért. Erre vonatkozó hírt még nem láttam, nem nagyon hiszem, hogy Dél-Oszétia belemenne ebbe a konfliktusba, majd meglátjuk" - vélekedett a szakértő.