A Portfolio munkatársa az InfoRádiónak elmondta, hogy Horvátország lehet a következő potenciális hely, ahol komoly gazdasági krízis várható.

Beke Károly szerint a horvát és a görög szituáció ugyanakkor egészen más, nem lehet szoros párhuzamot vonni a két ország között. Horvátországnak sokkal régebbről erednek a problémái, a két évvel ezelőtti európai uniós csatlakozástól vártak tőlük pozitív elmozdulást, ami nem történt meg.

A legfőbb probléma, hogy nagyon magas a költségvetési hiány és nincsen gazdasági növekedés. 5 százalék feletti a költségvetési hiány és a becslések szerint még jövőre is 4 és fél százalék körül lesz. 2008 óta nem volt egyetlen olyan év sem, amikor pozitív növekedési adatot tudott volna produkálni a horvát gazdaság, talán idén először tud minimális növekedést felmutatnia.

A magas államháztartási hiány és a növekedés hiánya automatikusan hozta magával a fokozatos eladósodást. Most már a GDP 90 százalékára emelkedett a horvát államadósság, emiatt nagyon magasak a kamatkiadások.

Arra a kérdésre, hogy milyen módon lehetne ezen változtatni és milyen reformokat, átalakításokat lenne célszerű bevezetni déli szomszédunknál, az elemző elmondta, hogy az Európai Bizottság nagyon régóta szorgalmazza a horvát reformokat, amelyek részben el is indultak, de nagyon lassan haladnak, a pozitív jelei egyelőre nem látszanak.

Emellett az Európai Bizottság kiemeli, hogy hatékonyabbá kellene tenni az állami cégek és a közszféra működését, valamint csökkenti a korrupciót. Szintén probléma, hogy Horvátországban is nagy a korai nyugdíjba vonulás aránya, és ez jelentősen megterheli a nyugdíjkasszát. Ugyancsak fontos terület, hogy a béreket úgy kellene indexálni, hogy azok az ország makrogazdasági teljesítményéhez igazodjanak.

Ezenkívül Horvátországban a turizmus miatt vannak fontos kiváltságok az adórendszerben, például ÁFA-kedvezmények különböző turisztikai régiók számára, ezeket kellene csökkenteni, illetve megszüntetni, és ez talán tudná növelni az állam bevételeit.