Elődjeihez hasonlóan Francois Hollande elnök, akinek hazájában nagyon alacsony a népszerűsége, elsősorban politikai célokra kívánja felhasználni a megemlékezést: arra, hogy a vendéglátó szerepében tűnjön fel a pénteki megemlékezésen - amelyre a nyugati világ 19 vezető országból negyven állami vezető hivatalos - és a francia közvélemény előtt visszaszerezze elnöki tekintélyét.

"A megemlékezés jó alkalom Franciaország számára, hogy a konfliktus egyik főszereplőjeként írja be magát be az emlékezetbe, miközben a történelemben nem így szerepel" - emlékeztetett Henry Rousso, a második világháború egyik legjelentősebb francia szakértője a Le Monde című napilap csütörtök délután megjelent számában. "A geopolitikai elhelyezkedése számított, az, hogy a katonai akciók legfőbb színterét adta. Franciaország megszállt ország volt, amely szerény szerepet játszott a szövetségesek oldalán (a második világháborúban), még akkor is, ha De Gaulle-nak köszönhetően jelen volt közöttük" - tette hozzá.

A partraszállás évfordulója sokáig "csak" amerikai-brit katonai ünnepség volt, amelyen Omar Bradley, az 1944-es első amerikai hadsereg vezetője játszotta a főszerepet. Francia elnök először 1954-ben, René Coty személyében vett részt a normandiai megemlékezésen. Ugyanakkor sem amerikai kollegája, Dwight Eisenhower, sem Winston Churchill brit kormányfő nem jelent meg.

Tíz évvel később, Charles de Gaulle tábornok, már köztársasági elnökként a NATO-ból való kilépéssel volt elfoglalva, s sokkal inkább a szabad Franciaország és az általa vezetett ellenállás szerepét akarta hangsúlyozni, mintsem a brit és amerikai erők ünneplését, ezért maga helyett két miniszterét küldte el a megemlékezésre. A harmincadik évfordulóra, 1974-ben Valéry Giscard d,Estaing sem látogatott el.

A politikusok csak fokozatosan vették át a főszerepet, s Olivier Wieviorka történész szavai szerint a "katonai paradigmából politikai paradigmába váltott át" a megemlékezés. A győzelem és a hősiesség megemlékezése az egykori ellenségek bevonásával nemzetközi dimenziót kapott, s a partraszállást az európai béke és az európai építkezés első lendületeként kezdték értelmezni.

A néhai Francois Mitterrand adott először igazán nagypolitikai üzenetet az ötvenedik évfordulónak, 1984-ben. Ronald Reagan akkori amerikai elnökkel az oldalán a francia szocialista politikus azt akarta bizonyítani, hogy Franciaország az európai építkezésben a motor szerepét vállalja és ebbe be akarja vonni Németországot is. "A tegnapi ellenségek megbékéltek és együtt építik a szabadság Európáját" - fogalmazott Normadiában Mitterrand.

Annak ellenére, hogy akkor már Németországban is a nácizmustól való európai felszabadulás első napjának tekintették a partraszállás évfordulóját, Helmut Kohl német kancellár az ötvenedik évfordulón még nem kívánt jelen lenni, hiszen az sokáig a vereség emlékét jelentette hazájában.

A megemlékezés igazán 2004-ben, a hatvanadik évfordulón vált nemzetközivé, amikor elsőször vett részt rajta német kancellár, Gerhard Schröder személyében. Ekkor hívta meg először Franciaország Oroszországot is, amelyet Vlagyimir Putyin elnök képviselt, s a 15 állam- és kormányfő részvételével megrendezett megemlékezés a hidegháború utáni globalizálódó világban működő szolidaritásra helyezte a hangsúlyt.

Éppen ezért alig három hónappal a Krím-félsziget oroszországi annektálása után Putyin meghívása egyfajta visszalépésnek hathat, s a francia elnöknek a reálpolitikát kell használnia. Egyrészt meghívta a megválasztott ukrán elnököt, Petro Porosenkót is, másrészt viszont szóba sem jöhetett az orosz elnök bojkottálása.

"Ha nem hívjuk meg Putyint, azzal az orosz népet sértjük meg. Ez soha eszünkbe se jutott" - mondta a Le Monde-nak a francia külügyminisztérium, ahol nem tartják kizártnak, hogy a pénteki normandiai díszebédet követően találkozni fog Porosenko és Putyin.

Kevésbé problematikus idén a francia diplomácia számára a francia-amerikai megemlékezés a Colleville-i amerikai katonai temetőben, ahol a francia és az amerikai elnök együtt fog fejet hajtani a Roosevelt testvérek sírja felett, akik mindketten Franciaországban vesztették életüket. Az idősebb fivér az első, a fiatalabb pedig a második világháborúban. A BNP Paribas francia nagybank tervezett amerikai büntetésének aránytalan mértékén kívül jelenleg nincs vitás téma a két ország között, s ez már a csütörtök esti vacsorán Párizsban szóba fog kerülni Francois Hollande és Barack Obama között.

A francia-amerikai viszony nem mindig volt ennyire felhőtlen, az amerikai elnökök ugyanis a normadiai partraszállási évfordulókat az adott pillanat amerikai intervenciós politikájának igazolására használták fel, például George W. Bush 2002-ben az iraki beavatkozás kapcsán, amelyet Franciaország nem támogatott.

Hollande egyébként az első francia elnök, aki pénteken meg fog emlékezni a normandiai Caenban a partraszállás 20 ezer francia civil áldozatáról is, akik a szövetségesek bombázásaiban vesztették életüket, s akikről a nyolcvanas évekig még a francia médiában sem esett szó.