Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.27
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália

Reding politikai jövőjét latolgatja a Le Soir

Viviane Reding politikai jövőjéről, esetleges európai bizottsági elnökjelöltségéről közölt terjedelmes esélylatolgató cikket szombaton a Le Soir című, baloldali liberális szemléletű brüsszeli napilap.

A francia nyelvű belga újság kitért egyebek közt arra, hogy a luxemburgi kereszténydemokrata politikus az Európai Néppárton belül "nem csupán barátokat szerzett magának" - és ennek kapcsán példaként Nicolas Sarkozy volt francia elnök híveit, valamint az Orbán Viktor magyar miniszterelnök vezette Fideszt említette.

Az írásban egy másik ponton is előkerült a "magyar szál". A cikk szerzője sorra vette azokat az ügyeket, amelyek eddig végigkísérték Redingnek - az uniós javaslattevő-végrehajtó testület korábban informatikai ügyekkel megbízott tagjának, most igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének - a tevékenységét. Reding keresztes hadjáratot indított a személyes adatok védelmében, a romákkal szembeni franciaországi bánásmód ügyében, a nagyvállalatok vezető testületeiben a női kvóta előírása érdekében, "végül pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök szabadsággyilkos kilengései ellen" - írta.

A Le Soir szerzője azt is megemlítette, hogy Budapesten a minap "pitbullnak" nevezték Redinget.

Az Európai Bizottság elnöki tisztét jelenleg a portugál néppárti José Manuel Barroso tölti be. Az új összetételű bizottságot a jövő májusi európai parlamenti választások után állítják össze.

A belga lap megjegyezte: a néppártban nem szokás túl korán kiteríteni a kártyákat, és az európai kereszténydemokrácia pártcsaládjában - ellentétben a szocialisták, illetve a liberálisok pártközösségével - az előválasztások gyakorlata sem honosodott meg.

Reding nem volt sem kormányfő, sem miniszter a saját hazájában - hangsúlyozta a Le Soir a luxemburgi politikus bizottsági elnöki esélyeit gyengítő érvet. A szerző szerint Reding "egyetlen vitathatatlan ütőkártyája" az a tény lehet, hogy nő, és ha megkapná a posztot, akkor a három fő uniós intézmény - a Tanács, a Bizottság és a Parlament - közül legalább egynek az élére nő kerülne.

A Le Soir egy uniós tagállami diplomatát idézve kiemelte, hogy az alelnök nagyon jól ki tudja választani a "húzó témákat", amelyek megragadhatóak az utca embere számára, és - emlékeztetve Reding újságírói múltjára - úgy fogalmazott, hogy "nagyon jól tudja, hogyan kell kezelni a médiát".

Szintén név nélkül idézte ugyanakkor a lap az Európai Bizottság egyik magas rangú tisztségviselőjének a véleményét, aki szerint Reding rendelkezik tapasztalattal és akaraterővel, de nincs se víziója, se hitelessége. Ha őt választanák, az azt jelentené, hogy a tagországok állam- és kormányfői nagyon gyenge Európai Bizottságot akarnak - vélekedett a tisztségviselő.

A Le Soir felvetette, hogy Reding elképzelhetően nem az Európai Bizottságban akar majd a csúcsra lépni, hanem visszatér saját hazájába, hogy ott folytassa karrierjét. Erről az eshetőségről azonban - írta a lap - Jean-Claude Juncker veterán luxemburgi miniszterelnök egyszer állítólag azt mondta: "Luxemburg túl kicsi neki és nekem".

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×