Soros féléves globális pénzügyi stabilitási jelentésében a Nemzetközi Valutaalap azt közölte, hogy hiába hoztak egy sor új pénzügyi szabályt, a nemzetközi bankrendszer ugyanolyan sérülékeny, mint négy éve volt.
"Bár a döntéshozók lépései pozitívak, azok még nem fejtették ki hatásukat a pénzügyi intézményekre. Részben azért, mert egyes gazdaságokban és régiókban a válságcsökkentő lépések fékezik a pénzügyi rendszer biztonságosabbá tételét" - áll a jelentésben.
2008-2009-ben éppen az IMF-et okolták a válságért, amiért túlságosan rózsás képet festett a globális pénzügyi műveletekről és nem figyelmeztetett a veszélyekre - jegyzi meg a Guardian.
Négy évvel később a Valutaalap úgy látja: a világ bankjai ugyanolyan nagyok és ugyanúgy összefonódnak, mint a krízis előtt. Emellett ugyanúgy rászorulnak a rövid távú finanszírozásra - kölcsönökre -, mint korábban, és kevésbé hagyatkoznak a takarékbetétekre. Bár például az Egyesült Államok csökkentette a rövid távú finanszírozástól való függést, a rendszer továbbra sem változott egészséges irányban -írják a szerzők.
Sok országban a kis bankokat kivásárolták nagyobb versenytársaik, így 2008-hoz képest még kevesebb kézben összpontosulnak a pénzügyi intézmények.
Az IMF szerint épp a nagyobb koncentráció, a bankok hazai összefonódásai és újfajta, összetett pénzügyi termékek jövőbeli használata jelenthet kockázatot.
Miközben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az euróövezet be akarja indítani a gazdasági növekedést, a különösen alacsony kamatlábaknak aggasztó "mellékhatásai" lehetnek. Az IMF szerint a központi bankok radikális lépéseit a pénzügyi rendszer mélyreható reformjának kell kísérnie.
Nagyobb megfigyelés alá kell helyezni az úgynevezett "nem bank-jellegű" szereplőket - például a spekulatív fedezeti alapokat. Emellett a bankok számára tiltani kellene egyes rizikós tevékenységeket, ahelyett, hogy abban reménykednének: a nagyobb tőkefelhalmozásáról szóló szabályok megvédik a pénzügyi rendszert.