A fejlemény előrevetíti, hogy a második mandátumát töltő államfő a hátralévő másfél évben az eddiginél ellenségesebb törvényhozással szembesülhet.
A konzervatív erők előnye a pénteken megtartott szavazáson megfelel a várakozásoknak, miután a választások ügye lényegében az iszlám köztársaság legfelsőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatolláh, illetve a hivatalban lévő elnök szövetségesei közötti erőpróbává vált.
Korábban már ismertté vált, hogy Ahmadinezsád húga - az elnök számára hatalmas kudarcként - nem került be a törvényhozásba. Parvin Ahmadinezsád az államfő szülővárosában, a Teherántól 60 kilométerre délkeletre fekvő Garmszárban indult a választáson.
Ugyanakkor Golam Ali Haddad Adel, kinek lánya Hamenei fiához ment feleségül, a legtöbb szavazatot kapta a fővárosban, s rajta kívül győzelemre áll több más, Hameneihez lojális jelölt is, köztük Ahmadinezsád elnök két ismert ellenfele, Ali Motahari és Ahmad Tavakoli.
A szombat reggelre már győztesnek nyilvánított 60 képviselőjelöltből, megfigyelők szerint legalább 46 Ahmadinezsád konzervatív ellenfelei közé tartozik, de három, liberálisnak tartott jelöltet is megválasztottak. A fennmaradó 11 mandátumon Ahmadinezsád hívei és a centristáknak számító erők osztoztak.
A pénteki volt az első jelentős választás Ahmadinezsád vitatott 2009-es újraválasztása óta, amelyet tömeges utcai megmozdulások és a tiltakozók elleni megtorlások követtek. Az azóta súlyos elnyomásnak kitett reformista ellenzék most nem állíthatott jelölteket, s nagyobb része bojkottot is hirdetett. Ezért a választások eredménye aligha változtatja meg érdemben Irán politikáját a legfontosabb kérdésekben, köztük az ország sokat támadott nukleáris programjának ügyében.
Az állami média szerint a szavazásra jogosult 48 millió iráni több mint 67 százaléka adta le voksát pénteken az ország 47 ezer szavazóhelyiségében. A parlament 290 mandátumáért 3200 jelölt szállhatott harcba.
Három megyére adtak ki viharjelzést - ítéletidővel ront ránk a hidegfront