Jelenleg is tart az Európai Bizottság ülése, melyek témája a Magyarországgal kapcsolatos ügyek megvitatása. A kormányt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes képviseli.

A meghallgatáson Neelie Kroes digitális és médiaügyekkel foglalkozó biztos arra figyelmeztetett, hogy a zavaros szabályok be nem tartásáért kilátásba helyezett magas bírságok végül öncenzúrához vezethetnek, akkor is, ha még soha nem szabtak ki ilyen bírságot.

A biztos felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.

Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója felidézte a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat. Kifogásolta, hogy idő előtt szüntették meg az adatvédelmi biztos mandátumát, ezzel megsértve a hivatal függetlenségét, a legfelsőbb bíróság elnöki mandátumának lerövidítését, ezzel sértve az igazságszolgáltatás függetlenségét, és a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését, amely szerinte diszkriminatív intézkedés, mert az életkor szerint tesz megkülönböztetést a munkahelyeken.

Francoise Le Bail hozzátette, az Európai Bizottság arra kéri a magyar hatóságokat, hogy részletes válaszokat adjanak a felvetésekre. Azt mondta, az érintett egyénekre gyakorolt hatás miatt adtak csak egy hónapot a reagálásra.

A meghallgatáson résztvevő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta, a magyar médiatörvény módosítási tervezetét, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét.

A bírák nyugdíjazásával kapcsolatban azt mondta, ez a kérdés nem az igazságszolgáltatásról szól, hanem a nyugdíjreformról.

Magyarországon ma egy nyugdíjreform zajlik, amelynek keretében emelkedik az általános nyugdíjkorhatár. Igyekszünk minél általánosabbá, azaz kivételektől mentessé tenné a korhatárt, így az igazságszolgáltatásban is érvényesíteni kívánjuk - emelte ki a politikus.

Az adatvédelmi törvénnyel kapcsolatban Navracsics Tibor elmondta, egyetértenek azzal, hogy növelni kell az Adatvédelmi Hatóság és vezetőjének függetlenségét, az ezzel kapcsolatos normaszöveg már elkészült, és a bizottsági egyeztetés után a kormány hajlandó módosítani a törvényen.

Hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és folytatni kívánja a párbeszédet az uniós intézményekkel.

Navracsics Tibor leszögezte, hogy a kormány az európai intézményekkel folytatott együttműködés mellett is elkötelezett. Példaként említette a médiatörvény tavalyi módosításait.

Kiállt a miniszterelnök-helyettes az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik "a fékek és ellensúlyok rendszere" is.

A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson - éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében - tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van. Leszögezte azt is, hogy a magyar média jelenleg is sokszínű, plurális.

Nem alkalmaz kettős mércét az Európai Bizottság

A vita első részében felszólaló képviselők közül a néppártiak és néhány más jobboldali EP-tag intettek attól, hogy kollégáik a tények mellőzésével bírálják a kormányt. Ugyanakkor hangoztatták annak fontosságát, hogy a magyar hatóságok orvosolják az uniós eljárásokban megfogalmazott kifogásokat.

Liberális és zöld képviselők megerősítették azt a véleményüket, hogy szükségesnek látják az uniós értékekre jelentett kockázat esetén igénybe vehető, úgynevezett hetes cikkely életbe léptetését, a jelenleginél szélesebb körű eljárás kezdeményezését Magyarország ellen.

A magyar képviselők közül Göncz Kinga (MSZP) azt nevezte fő kérdésnek, hogy a kormány vajon szellemében is ragaszkodik-e az uniós szabályokhoz. Úgy vélte, külsőleges alkalmazkodás van ugyan, de lényegi alkalmazkodás nincs.

Járóka Lívia (Fidesz) felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány mindent megtesz a kisebbségek védelme érdekében. Emlékeztetett, hogy a Fidesz útját állta a paramilitáris csoportok általi megfélemlítésnek, és ennek a kormánynak köszönhetően a romákat ma már európai stratégia is védi.

Áder János (Fidesz) és Sógor Csaba (RMDSZ) kettős mércével vádolták baloldali kollégáikat, megjegyezve, hogy az előző kormány tevékenysége ellen egyszer sem tiltakoztak, továbbá más országok kisebbségi politikáját nem kifogásolják.

Kroes válaszában visszautasította, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmazna akár a jelenlegi, akár a jövendő EU-tagországok vonatkozásában.

Óvatosságra intette ugyanakkor a biztos a képviselőket a hetes cikkely esetleges alkalmazását illetően: mint mondta, ez csak akkor kerülhet a látókörbe, ha a magyar szabályozásról további aggályok merülnek fel, vagy a jelenlegi kifogásokat nem teljesítik