eur:
401.3
usd:
366.98
bux:
74264.68
2024. október 12. szombat Miksa

Mi lehet az oka a minszki metrórobbantásnak?

Nem tudják a szakértők, kinek állhatott érdekében robbantani a minszki metrón, egyelőre csak találgatják az okokat. Közben a fehérorosz hatóságok őrizetbe vették a tizenkét ember életét kioltó merénylet feltételezett elkövetőjét.

Ez a legkülönösebb terrorakció, amiről valaha hallottam - mondta a The Moscow Timesnak Alekszej Malasenko, a Carnegie Moscow Center elemzője. Hozzá hasonlóan sok más szakértő sem érti, milyen okból robbantottak ismeretlenek a fehérorosz főváros egyik metróállomásán hétfő este.

Ez volt az ország 1991-es függetlenné válása óta az első, hivatalosan is terrortámadásnak minősített eset, és az ellenzéki aktivisták attól tartanak, Alekszandr Lukasenko elnök rezsimje ürügyként használja majd a merényletet arra, hogy tovább szigorítsa a rendszert.

Lukasenko, akit a nyugati hatalmak többször is keményen kritizáltak a tavaly decemberi választások utáni események miatt, úgy nyilatkozott az Interfax hírügynökségnek: az elkövetőket külföldön és az ország határain belül is keresni kell.

Bár a hivatalos híradás szerint a fehérorosz hatóságok szerdán elfogták a feltételezett robbantót, a szakértők tovább keresik az okokat. Szerintük nem valószínű, hogy a merényletet az amúgy is szorongatott helyzetben lévő ellenzék követte volna el, ahogyan az sem, hogy radikális nacionalisták a felelősek.

Az a teória sem hihető, hogy muzulmánok robbantottak, a lakosságnak ugyanis csak igen kis része ilyen vallású, ráadásul az ország sosem vett részt iszlamista felkelők elleni akciókban.

Marad tehát két másik lehetőség: magányos merénylő bombája követelte tizenkét ember életét, vagy "belső munka" volt, vagyis a fehérorosz titkosszolgálat, a KGB keze van a dologban. A szakértők szerint ez utóbbi inkább elképzelhető.

A KGB jelentése szerint egyébként a távirányítású pokolgép öt kilogrammnyi TNT-nek megfelelő robbanószert tartalmazott, és egy méter mély krátert ütött a metróállomás padlójába. Egy ilyen bomba elhelyezése pedig - mondják az elemzők - komoly körültekintést és profi szervezést igényel.

Vagyim Zajcsev, a KGB vezetője korábban arról beszélt, hogy három indokot tartanak elképzelhetőnek a robbantásra: az első, hogy az elkövetők így próbálták aláásni az ország stabilitását, esetleg egy szélsőséges csoport tagjaiként bosszút akartak állni valamiért, vagy talán egy "beteg ember" akciója volt az egész.

A szakértők szerint az ország jelenlegi feszült politikai és gazdasági helyzetében a legvalószínűbb a politikai motiváció, az eset ugyanis eltereli a figyelmet a belső problémákról, és az Európai Unió számára is megnehezíti a döntést arról, hogy szankciókat léptessen életbe Lukasenko rezsimjével szemben.

Címlapról ajánljuk
Sós Csaba fontos részleteket árult el Kós Hubert és Milák Kristóf vb-szereplésével kapcsolatban

Sós Csaba fontos részleteket árult el Kós Hubert és Milák Kristóf vb-szereplésével kapcsolatban

20-25 fős magyar csapat indulhat a decemberi, budapesti rövid pályás úszó-világbajnokságon – mondta az InfoRádióban a válogatott szövetségi kapitánya. Sós Csaba azt is elárulta, hogy az olimpiai bajnok Kós Hubert hazajön-e az Egyesült Államokból, és ha igen, mely számokban tervezi az indulását, továbbá Milák Kristóf és Betlehem Dávid lehetőségeiről is beszélt a szakvezető.

Markus Söder: itt a vége, pénzügyileg és kulturálisan is túlterheli Németországot a migráció

Egyes tantermekben már alig beszélnek németül, az emberek nem érzik igazán otthon magukat azokban a városrészekben, ahol élnek – figyelmeztetett a bajor CSU elnöke abban az interjúban, amelyet pártja kongresszusa előtt adott. Markus Söder szerint a migráció túl nagy terhet jelent Németország számára.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.14. hétfő, 18:00
Palócz Éva
a Kopint-Tárki vezérigazgatója
Elkerülhetetlen az érdemi nyugdíjreform - Itt a javaslat

Elkerülhetetlen az érdemi nyugdíjreform - Itt a javaslat

Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×