Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Meg kell-e adóztatni a német bankárok bónuszait?

Németországban megoszlanak a vélemények a Nagy-Britanniában bevezetett különleges bankárbónusz-adót illetően. Míg a kormányon lévő szabad demokraták ellenzik, hogy a befektetési bankárok tetemes összegű bónuszaira 50 százalékos adót vessenek ki, a Zöldpárt és a szakszervezetek legtöbb vezetője azt szorgalmazza, hogy Európa-szerte vezessék be az intézkedést.

Berlinben a kormány máris jelezte, hogy nem tervezi a bankárok különleges juttatásainak rendkívüli megadóztatását. A bejelentés kapcsolatban áll azzal a londoni döntéssel, amelynek értelmében a befektetési bankárok "túlzó" bónuszaira 50 százalékos rendkívüli adót vetnek ki.

Tény, hogy a bankok Németországban is hatalmas összegeket fizettek ki vezetőiknek a válság kirobbanása óta, holott nem egy pénzintézetet csupán az állami beavatkozás mentett meg az anyagi csődtől.

Noha korábban a kancellár ismételten ostorozta a tetemes bónuszösszegeket bezsebelő bankárokat, a koalícióban résztvevő Szabad Demokrata Párt pénzügyi szakértője a Berliner Zeitungnak adott nyilatkozatában járhatatlannak nevezte a brit utat, és csupán a vezető bankárok fizetési rendszerének átláthatóbbé tételét szorgalmazta.

Az ellenzéki Zöldpárt egyik vezetője viszont annak a reményének adott hangot, hogy a londoni példa mielőbb követésre talál. Hasonló szellemben nyilatkozott a szakszervezeti szövetség elnökségének egyik tagja is, aki szerint arra kellene törekedni, hogy a bankárok ne a negyed- vagy félévi sikerek alapján, hanem a hosszú távú nyereségek arányában kapják rendkívüli anyagi juttatásaikat.

Német pénzügyi vezetők szintén elvetették a londoni intézkedés németországi bevezetésének lehetőségét, de rámutattak arra, hogy az átmeneti időre érvénybe léptetett adóval a brit kormány tetemes összeghez jut a költségvetési hiány kiegyenlítésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×