A hamburgi hetilap legfrissebb számában megjelent történelmi visszatekintés szerint a nyugati hatalmak annak idején mindent elkövettek annak érdekében, hogy a szovjet vezetést meggyőzzék arról: Magyarország, Lengyelország vagy épp az egykori Csehszlovákia NATO-tagsága kizárt. A Der Spiegel hangsúlyozta, hogy az akkori tárgyalások több résztvevőjével is beszélt, és mindenekelőtt brit, valamint német dokumentumokat tanulmányozott. Ennek kapcsán pedig azt a nézetet fogalmazta meg, hogy az említettekhez nem fér kétség.

Az írás bevezetőjében emlékeztetett arra is, hogy Dmitrij Medvegyev orosz államfő egy, a lapnak adott korábbi interjújában szószegéssel vádolta a Nyugatot. Az orosz elnök a többi között azt hangoztatta, hogy az atlanti szövetség keleti irányú kibővítése ellentétes volt a korábbi nyugati ígéretekkel. A szóban forgó dokumentumok ezt az orosz gyanút erősítették meg - írta a Der Spiegel.

Az akkori főszereplők ugyanakkor a hetilapnak mindezzel kapcsolatban egymástól szögesen eltérő nézeteket fogalmaztak meg. Az akkori szovjet vezető, Mihail Gorbacsov szerint "természetesen volt egy ígéret arra, hogy a NATO egyetlen ujjnyival sem terjeszkedik keleti irányba." Gorbacsov korábbi külügyminisztere, Eduard Sevardnadze ezzel szemben azt állította, hogy a Nyugat semmiféle ilyen ígéretet nem tett. Sevardnadze utalt arra, hogy akkor még a Varsói Szerződés feloszlatása is hihetetlennek tűnt.

A Der Spiegel szerint az akkori amerikai külügyminiszter, James Baker már évek óta cáfolta, hogy létezett volna egy ilyen ígéret. Ugyancsak cáfolta mindezt Hans-Dietrich Genscher, aki abban az időben a bonni külügyminisztérium élén állt. Ezzel szemben Jack Matlock, az Egyesült Államok akkori moszkvai nagykövete azt állította, hogy a Szovjetunió "egyértelmű ígéretet" kapott.

Az újság ugyanakkor az általa tanulmányozott dokumentumokból idézve arról számolt be, hogy Genscher és Sevardnadze 1990. február 10-én folytatott tárgyalásain a volt német külügyminiszter meggyőződésének adott hangot, hogy a NATO-t nem bővítik keleti irányba. Sevardnadze pedig tudomásul vette mindezt, azt válaszolva, hogy elhiszi Genscher minden szavát.

A lap a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy 1990 a nagy tárgyalások éve volt. Az egyik fő dilemma az volt, hogy egy egyesült Németország a NATO tagja lehet-e, vagy egyfajta hintapolitikát folytasson-e Kelet és Nyugat között. A Der Spiegel szerint az akkori német külügyminiszter egy 1990. január 31-én elhangzott beszédében a Nyugat, illetve az egyesült Németország NATO-csatlakozása mellett tette le a garast. Genscher ugyanakkor utalt arra, hogy ehhez az akkor még világhatalomnak számító Szovjetunió, illetve a szovjet vezetés megnyerésére van szükség, és ezért beszédében azt ígérte, hogy a NATO területének keleti irányban, azaz a Szovjetunió határai felé történő kiterjesztésére nem kerül sor. Az akkori külügyminiszter kijelentette, hogy Kelet-Németországot nem vonják be a NATO katonai struktúráiba, Kelet-Európa országai előtt pedig a szövetség ajtaja zárva marad.

Sőt a dokumentumok alapján Genscher mindennek kapcsán még az 1956-os magyarországi felkelésre, illetve arra emlékeztetett: a felkelők egy része annak idején meghirdette, hogy az ország be akar lépni a NATO-ba, és ezzel ürügyet teremtett a katonai beavatkozásra. A Der Spiegel szerint szóban forgó beszédében Genscher jelezni kívánta Gorbacsovnak, hogy a Szovjetuniónak az események hasonló alakulásától ezúttal nem kell tartania.

Az újság szerint a Genscher-tervet később támogatásáról biztosította James Baker amerikai külügyminiszter, majd az akkori brit külügyminiszter, Douglas Hurd is. Egy német külügyminisztériumi dokumentum szerint Genscher brit kollégája előtt egyebek között utalt arra: Magyarország az első szabad választások előtt áll, és ezért a Szovjetuniónak biztosítékokat kell kapnia arra vonatkozóan, hogy az ország a kormányváltás után nem lesz a nyugati szövetség tagja.

A Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás utáni kezdeti szakaszban egyetlen kelet-európai kormány sem törekedett a NATO-ba, és akkoriban még a nyugati szövetség sem gondolt arra, hogy új tagokat vegyen fel, úgy vélekedve, hogy az Moszkva szükségtelen provokálása lenne. 1991-ben azonban felbomlott a Szovjetunió, a boszniai háború pedig felerősítette azt a félelmet, hogy Kelet-Európa balkanizálódhat. A kelet-európai országok hirtelen csatlakozni akartak a NATO-hoz, a szövetség pedig nemsokára fel is akarta venni őket - írta a német hetilap.