Olli Rehn elmondta: áprilisig több uniós szakértői küldöttség utazik majd Szerbiába, hogy felmérjék, mennyire felel meg az ország a vízummentesség követelményeinek. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a vízumkényszer eltörlése nagyon fontos lenne a szerb polgároknak, a liberalizációt - mint fogalmazott - nem lesz könnyű elfogadtatni a tagállamokkal, amelyeknek meg kell küzdeniük a gazdasági és pénzügyi válsággal is.

Korábban Göncz Kinga külügyminiszter - miután Budapesten szerb kollégájával, Vuk Jeremiccsel tárgyalt - azt mondta: jó esély van arra, hogy Szerbia már idén megkapja a vízummentességet.
A másik téma, amelyet Rehn megvitatott Daciccsal, a délszláv háborús bűnök ügyében eljáró, hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszékkel való szerb együttműködés kérdése volt. Hollandia arra hivatkozva zárkózik el továbbra is a tavaly tavasszal aláírt EU-szerb stabilizációs és társulási egyezmény hatályba léptetésétől, hogy nem tartja teljes körűnek Belgrád együttműködését e törvényszékkel. A szerb hatóságok ugyanis még nem tartóztatták le és nem juttatták el Hágába Ratko Mladicot, a boszniai szerbek egykori parancsnokát, akit a legsúlyosabb bűncselekményekkel vádolnak a még szabadlábon levő körözöttek közül.

Rehn azt mondta, hogy Serge Brammertznek, a hágai törvényszék főügyészének döntő szerepe van a szerb magatartás megítélésében, és az EU lényegében az ő értékítéletére hagyatkozik a szerb együttműködés fokának minősítését illetően. Brammertz eddig "csaknem teljesnek" értékelte a szerb együttműködés mértékét.

Kérdésre válaszolva Rehn kifejtette: amíg az EU részéről nem kap zöld utat a stabilizációs és társulási egyezmény ratifikálása, addig nem tanácsolná Szerbiának az uniós tagjelölti státus kérelmezését, hiszen az integrálódás ezen elemei egymásra épülnek. Előbb látni kell a társulási egyezmény előírásainak teljesülését, majd ennek alapján kérni lehet a tagjelölti jogállást.