eur:
401.3
usd:
366.98
bux:
74264.68
2024. október 12. szombat Miksa

Magántársaságok finanszíroznák a francia köztévét?

Jelentős változások várhatók a francia állami televíziónál. Nicolas Sarkozy köztársasági elnök szerdai bejelentése szerint a köztévében a következő három évben fokozatosan megszűnnek a reklámok, az intézmény elnökét pedig a kormány nevezné ki. A tervezett reformokat máris többen ellenzik.

Reklámmentes lesz a francia köztévé

Jelentős változások várhatók a francia állami televíziónál. Nicolas Sarkozy köztársasági elnök szerdai bejelentése szerint a köztévében a következő három évben fokozatosan megszűnnek a reklámok, az intézmény elnökét pedig a kormány nevezné ki. A tervezett reformokkal számos szereplő nem ért egyet.

"Történelmi reformot" hajtanak végre az állami televíziónál - jelentette be Nicolas Sarközy államfő szerdán Párizsban. Jövő év január 1-jétől nem lesz többé reklám az este nyolc óra utáni műsorsávban, három év múlva, 2011. december 1-jétől pedig a köztévé teljesen reklámmentessé válik.

Az intézkedés következtében a France Television-nál éves szinten keletkező mintegy 450 millió eurós bevételkiesést a köztársasági elnök által vázolt elképzelések szerint adók kivetésével fogják pótolni: a telefon- és internetszolgáltatók éves árbevételeik 0,9 százalékát, a magántévék pedig reklámbevételeik 3 százalékát fizetik majd be a büdzsébe. Az államfő ugyanakkor kizártnak nevezte, hogy költségvetési pénzekből is finanszíroznák majd az állami televíziót.

A reformok a köztévé szervezetét is érintik majd, a tervek szerint ugyanis a jövőben az intézmény elnökét a kormány nevezné ki a legfelsőbb médiahatóság jóváhagyásával, és csak akkor, ha az új vezető személye ellen a minősített parlamenti többség "nem emel kifogást". A jelenleg érvényes szabályok szerint a francia állami televízió elnökét a médiahatóság nevezi ki. Nicolas Sarkozy szerint az új rendszerrel demokratikusabbá válik majd ez a gyakorlat.

A reformokról szóló törvényt várhatóan csak ősszel terjeszti a parlament elé a kormány, de máris óriási a felzúdulás. A tévés szakszervezetek szerint a reklámbevételek kiesése következtében teljesen ellehetelenül az intézmény működése, a telefon- és internetszolgáltatók képviselői pedig máris jelezték: teljességgel antiliberálisnak tartják, hogy magántársaságok finanszírozzanak egy állami vállalatot, és kilátásba helyezték: szükség esetén az alkotmánybírósághoz fordulnak. A magántévék ugyanakkor azzal fenyegetőznek: Brüsszelig is elmennek, ha a köztársasági elnök által vázolt elképzelések törvényerőre emelkednek.

Az államfő mindeközben eltökéltnek látszik, szerdai beszédében külön méltatta az állami televíziónál lezajlott szerkesztői koncepcióváltást, mely lehetővé tette, hogy a köztévé az utóbbi időben színdarabokat és koncerteket is közvetítsen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sós Csaba fontos részleteket árult el Kós Hubert és Milák Kristóf vb-szereplésével kapcsolatban

Sós Csaba fontos részleteket árult el Kós Hubert és Milák Kristóf vb-szereplésével kapcsolatban

20-25 fős magyar csapat indulhat a decemberi, budapesti rövid pályás úszó-világbajnokságon – mondta az InfoRádióban a válogatott szövetségi kapitánya. Sós Csaba azt is elárulta, hogy az olimpiai bajnok Kós Hubert hazajön-e az Egyesült Államokból, és ha igen, mely számokban tervezi az indulását, továbbá Milák Kristóf és Betlehem Dávid lehetőségeiről is beszélt a szakvezető.

Markus Söder: itt a vége, pénzügyileg és kulturálisan is túlterheli Németországot a migráció

Egyes tantermekben már alig beszélnek németül, az emberek nem érzik igazán otthon magukat azokban a városrészekben, ahol élnek – figyelmeztetett a bajor CSU elnöke abban az interjúban, amelyet pártja kongresszusa előtt adott. Markus Söder szerint a migráció túl nagy terhet jelent Németország számára.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.14. hétfő, 18:00
Palócz Éva
a Kopint-Tárki vezérigazgatója
Elkerülhetetlen az érdemi nyugdíjreform - Itt a javaslat

Elkerülhetetlen az érdemi nyugdíjreform - Itt a javaslat

Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×