A sorsdöntő, március 4-ei előválasztási forduló előtti utolsó vitában hangsúlyos szerepet kapott az utóbbi napok negatív kampánya.

A másfél órás vitában a két szenátor egyebek mellett azzal vádolta egymást, hogy hamis képet festenek a másik egészségbiztosítási reformelképzeléseiről.

Hillary Clinton kijelentette, nem igaz, hogy azokra is "rákényszerítené" a biztosítást, akik nem engedhetik meg maguknak. Barack Obama viszont azt az állítást utasította el, hogy az ő tervei 15 millió embert hagynának biztosítás nélkül.

A volt first lady visszafogott volt ahhoz a sokszor dühödt, időnként gunyoros hangnemhez képest, amely az utóbbi napokban kampányát jellemezte. Vélt igazához azonban minden kérdésben ragaszkodott.

Clinton azt mondta, hogy az Obama-tábor a választókhoz eljuttatott kampányfüzeteiben és -leveleiben eltorzítja az álláspontját az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodással (NAFTA) kapcsolatban. Obama azzal reagált, hogy a Clinton-tábor rendszeresen támadásokat indít ellene, de "mi nem siránkoztunk emiatt, mert tudom, hogy ilyenek ezek a kampányok".

A két szenátor karnyújtásnyi távolságban ült egymás mellett a Clevelandi Állami Egyetemen a vitát rendező NBC televízió riportereivel szemben. Nem tettek fenyegető karmozdulatokat, és nem is fordultak a másik irányába, amikor a legélesebb kritikai megjegyzéseket tették a másikról.

Hillary Clinton cáfolta, hogy kampánystábjának valamely tagja helyezte volna el a napokban az interneten azt a fotót, amelyen Obama látható fehér turbánnal a fején és teste köré csavart köntösben. A fénykép, amely a szenátor egy kenyai látogatásakor készült, elemzők szerint azt sugallta, hogy Barack Obama muzulmán vallású, amit az afro-amerikai szenátor már sokszor cáfolt.

A vita külpolitikai blokkja ez alkalommal is - mint korábban sokszor - az iraki és afganisztáni háború kérdése körül forgott. Clinton ismét világossá tette, hogy vetélytársa szerinte felkészületlen az amerikai főparancsnoki tisztre. Obama azzal vágott vissza, hogy az utóbbi évek legfontosabb külpolitikai kérdésében helyesen döntött, Clintonnal szemben kezdettől fogva elutasította az iraki inváziót.

A volt first lady ezúttal sem volt hajlandó elnézést kérni azért, hogy annak idején George Bush elnök tervét támogatva megszavazta a háborút, amit sok más demokrata szenátor is megtett. Arra a kérdésre viszont, hogy ha tehetné, melyik múltbeli döntését "csinálná vissza", úgy felelt: másként szavazna az iraki háborúról.

A legfrissebb, kedden közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint Barack Obama Ohio államban 48-43 arányban vezet Clintonnal szemben. Egyelőre nem látni, hogy a New York-i szenátor hogyan tudná megfordítani Obama sikersorozatát, aki a február 5-ei szuperkedd óta mind a 11 előválasztási versenyt megnyerte.

Március 4-én, a "második szuperkedden" négy államban nyilvánítanak a választók véleményt: a nyári jelöltállító pártkongresszus küldöttei közül 370 sorsa dől el Texas, Ohio, Vermont és Rhode Island államban. Obama országos népszerűsége már 16 ponttal előzi meg Clintonét.

Az ABC számítása szerint előbbi 1.375, utóbbi 1.272 delegáltat tudhat magáénak az augusztus végi denveri konvencióra, ahol hivatalosan kijelölik a Demokrata Párt elnökjelöltjét.