Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

"A táliboké Afganisztán fele"

Afganisztán területének több, mint a felén jelen vannak a tálibok és a NATO-jelenlét ellenére fennáll a veszély, hogy a kezükbe kerül az ország - állítja egy nyugati szellemi műhely a héten kiadott jelentésében. A Senlis Council szerint a tálibok vidéki területeket, egyes városokat és utakat is ellenőriznek.

Az afganisztáni ügyekkel régóta foglalkozó kutatóintézet szerint a tálibok "jelentős mértékben" jelen vannak a magyar tartományi újjáépítési csoportnak otthont adó Baglanban is, ahol épp nemrég történt egy többtucat iskolás halálával végződő sokkoló merénylet.

Kabultól délre, tehát az ország több, mint felében a megfogalmazás szerint "folyamatos" a tálib jelenlét. A jelentés csak öt tartomány esetében beszél "szórványos" tálib jelenlétről.

Szakadék szélén az ország?

Az ottawai és kabuli központtal is rendelkező kutatóközpont szerint immát "kétséget kizáróan" bizonyított, hogy a tálibok az ország bármely részén meg tudják vetni a lábukat. A tanulmány válságosnak nevezi a biztonsági helyzetet és azt mondja, hogy Afganisztán a szakadék szélén áll.

A tálibok gyakorlatilag kormányoznak az ország területének nagy részén, és a helyi gazdaság és úthálózat is az ellenőrzésük alá kerülhet. Az állandóan változó hatalomhoz szokott afgánok egyre nagyobb része tekinti őket ismét legitim vezetőnek - teszik hozzá a szerzők.

Az a kérdés, milyen formában térnek vissza Kabulba

Mindezt azt jelenti, hogy Afganisztán jelentős részére immár nem tudnak bejutni a nemzetközi segélyszervezetek, miközben a tálib hátország egyre közelebb kerül Kabulhoz. A NATO és a tálibok elüldözésében érdekelt más szövetségesek számára vészjósló módon az intézet azt mondja: nem az a kérdés, hogy visszatérnek-e a tálibok Kabulba, hanem hogy milyen formában.

Az Oxfam nemzetközi segélyügynökség szerint is egyre rosszabb a biztonsági helyzet, és a gondokat csak fokozza a központi és helyi kormányzatban tapasztalható korrupció.

A lakosság kénytelen-kelletlen, de kezdi elfogadni őket

A NATO több tízezer katonát küldött Afganisztánba, a nemzetközi közösség pedig több milliárd dollárt szavazott meg az újjáépítésre.

A helyi lakosság nehezen különbözteti meg a harcoló alakulatokat és az újjáépítésben résztvevő katonákat. Az a tény, hogy a szövetségesek a kábítószergyártás ellen fellépve jelentős mákmezőket semmisítenek meg, de nem tudnak alternatív haszonnövényeket kínálni a gazdáknak, csak fokozza a tálibok támogatottságát.

Az a tény pedig, hogy a precíziós fegyverekkel operáló, de alkalmanként pontatlan hírszerzési adatokra támaszkodó külföldiek és afgán szövetségeseik az idén már 600 polgári személyt - köztük gyerekeket - öltek meg, szintén a tálibok felé hajtja az embereket.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Hol talizzunk? – Így alakította át a digitalizáció és a Covid a szociális infrastruktúrát

Az emberek találkozására lehetőséget adó szociális infrastruktúra (például könyvtár, kávézó, sétálóutca, vasútállomás) szerepe egyéni és társadalmi szinten is jelentős: elősegítheti a társadalmi kohéziót, a jobb életminőséget, az egészséget, vagy az elmagányosodás ellenszere is lehet. Cikkemben a szociális infrastruktúraként működő helyek átalakulását és az azokra ható tényezőket mutatom be, különös tekintettel a digitalizáció és a Covid okozta hatásokra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×