A héten egy Washingtonban rendezett szakmai konferencián a tudósok megállapították, hogy a változások nyomán elsősorban a nyersanyagok kiaknázása, az energiaforrások biztosítása és a szállítási útvonalak kialakítása terén nézhet szembe nehézségekkel az ország.

Timothy McGee amerikai ellentengernagy, a haditengerészet meteorológiai és oceanográfiai szakértője felhívta a figyelmet, hogy ideje volna alaposabban foglalkozni a klímaváltozás gazdasági és geopolitikai következményeivel. Tekintettel arra, hogy a Föld gáz- és olajtartalékainak mintegy negyede az északi-sarkvidéki térségek mélyén rejlik, ennek a területnek - a jégréteg olvadásával - egyre nagyobb lesz a stratégiai jelentősége.

McGee az Északi-sarkvidék egyelőre feltáratlan területét a 100 évvel ezelőtti Közép-Kelethez hasonlította, amikor a nyugati országok elkezdtek versengeni az ott felfedezett ásványkincsekért. Az ellentengernagy véleménye szerint ezért az Egyesült Államoknak most határozottabban kellene képviselnie az érdekeit az Északi-sarkvidéken.

A konferencián felvetődött, hogy mivel Washington nem írta alá az új nemzetközi tengerjogi egyezményt, egyelőre az is kérdéses, hogy ennek híján érvényesítheti-e egyáltalán egy saját gazdasági övezet megszerzésére irányuló igényét az Északi-sarkvidéken.

A sarki jégréteg olvadása azonban pozitív következményekkel is járhat a nemzetközi kapcsolatokban. Az Egyesült Államok és Oroszország például minden idők legnagyobb vasúti projektjét tervezi: már folynak az egyeztetések egy a Bering-szoros alatt húzódó 110 kilométeres alagút megépítéséről.