Öt évtizede szólnak a hírek az egyre súlyosabb közel-keleti válságról, a nyugati országok fővárosaiban megjelenő nemzetközi terrorizmusról, miközben a kiszámíthatatlan olajkitermelés és a globális felmelegedés miatt egyre több ország fordul az atomenergia felé.

Ennyi elég is az Atomtudósok Közlönye által 1947-ben felállított Végítélet Óra működtetőinek, hogy magyar idő szerint szerda délután fél négykor Londonban és Washingtonban egyszerre előreállítsák a szerkezetet.

A Végítélet Óra 1947, az atomkorszak hajnala óta mutatja, hogy a tudósok szerint mekkora egy atomkatasztrófa valószínűsége. Az órát 2002-ben állították hét perccel éjfél elé, ám szerda délután tulajdonképpen hivatalosan is megerősítést nyer az, amit a legtöbben már a csontjaikban éreznek évek óta: a helyzet sokkal rosszabb lett.

Irán, Izrael, Észak-Korea - hosszú a sor

A veszélyek nem is lehetnének egyértelműbbek: az igazi kérdés inkább az, hogy hol kezdjük a felsorolásukat. Hiszen mi a helyzet Irán állandósuló atomfenyegetésével, vagy Izrael hivatalosan el nem ismert, de kiszivárogtatott atomhatalmi státuszával? Utóbbi ráadásul kijelentette, hogy hajlandó előzetes csapást mérni fenyegetettség esetén.

Vagy mi a helyzet a George Bush amerikai elnök által az egyik fő ellenségnek tartott Észak-Korea nukleáris tesztjeivel, amely arra indíthatja a szomszédos Japánt és Dél-Koreát, hogy saját atomfegyverek mögött keressenek menedéket? Vagy ott van az instabil atomhatalom Pakisztán, melynek elnöke, Pervez Musarraf ellen már többször is merényletet kíséreltek meg iszlám szélsőségesek.

Mi történik, ha...

És akkor még nem beszéltünk a talán legnagyobb fenyegetésről: mi történik akkor, ha az al-Kaida vagy más terrorszervezet készen hozzájut atomfegyverhez, vagy épít magának egyet?

Ez a lehetőség ráadásul egyáltalán nem tartozik a fantazmagóriák világába, hiszen Oroszország nehezen képes megóvni a leginkább a szovjet időkből származó nukleáris anyagainak biztonságát. Miként az is könnyen előfordulhat, hogy az orosz atomtudósok jó pénzért áruba bocsátják tudásukat.Elemzők szerint ha egy terrorista csoport felrobbant akár csak egy durva piszkos bombát (és az Egyesült Államok állítja, hogy már akadályozott meg hasonló összeesküvést), akkor darabokra törhet az 1945 óta fennálló, az atomfegyverek használatát tiltó nemzetközi tabu.

Ebben az új atomkorszakban a Hidegháborút "hidegen tartó" elrettentési doktrína nem működne. Hiába rendelkezik az Egyesült Államok és Oroszország összesen kétezer kilövésre kész töltettel, sok hasznukat nem látnák egy megfoghatatlan terrorista szervezet ellenében. Ennek ellenére a világ átlépne egy vízválasztót és elképzelhetővé válna egy atomháború.

A Végítélet Órát 1947-ben először 23 óra 53 percre állították - pontosan oda, ahol 2002 óta áll. Az Atomtudósok Közlönye szerint a világ eddig 1953-ban volt a legközelebb egy atomkatasztrófához, ekkor a mutatókat 23 óra 58 percre állították, miután az Egyesült Államok és a Szovjetunió kilenc hónapon belül végzett kísérleteket a hidrogénbombával.

1991, a legjobb év

Ezután az óra hűen követte a helyzetet, közte az atomhatalmak számának gyarapodását (Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India és Pakisztán is bevallottan atomhatalom). A mutató eddig a legtávolabb 1991-ben volt az éjféltől (17 percnyire), amikor az Egyesült Államok és a végnapjait élő Szovjetunió aláírta a leszerelést célzó START-egyezményt.

Ugyanabban az évben volt az Öböl-háború is, amikor felcsillant a remény, hogy a nagyhatalmak az ENSZ égisze alatt képesek lehetnek együttműködni a világ biztonsága érdekében. A 2003-ban kezdődött iraki háború összetörte ezeket a reményeket, ráadásul most már nem öt, hanem kilenc atomhatalom van a világon.

A tudósok szerint a globális felmelegedés is növeli a kockázatot. A civil célokra felhasznált atomenergia újra divatba jött és a jelek szerint több száz atomerőmű épülhet a jövőben. Ugyanakkor az ezekhez használt urán és a plutónium a nukleáris fegyvereknek is fontos összetevői.