Nem olyan régen jelentek meg a repülőtereken azok az úgynevezett C3-as típusú átvilágító berendezések, amelyeket alkalmasnak tartottak a folyadékok mennyiségének és típusának azonosítására, és így arra is, hogy kiszűrjék az ártalmas anyagokat. Az EU engedélyezte is, hogy az ilyen eszközt használó légikikötők feloldják a 100 milliliteres folyadékkorlátot. Mostanra azonban kiderült, hogy ezek a berendezések nem hozzák az elvárt eredményeket. Az Európai Bizottság rendelete szerint szeptembertől emiatt azokon a repülőtereken is visszaállt az utasok kézipoggyászaiban szállított folyékony anyagokra, aeroszolokra és gélekre (Liquids, aerosols, gels – LAG) vonatkozó szabály, ahol ezt eltörölték.

A szigorítás az Európai Unió tagállamai mellett Izland, Svájc, Liechtenstein és Norvégia repülőtereire is vonatkozik, az Egyesült Királyság pedig már június 9. óta visszaállította a szabályt.

"A 100 milliliteres folyadékkorlátozásként közismert szabály rendkívüli módon lelassította és körülményessé tette a biztonsági ellenőrzést az elmúlt mintegy másfél évtizedben. Évek óta voltak törekvések arra, hogy ezt a szigort enyhítsék" – mondta az InfoRádióban Varga G. Gábor, az Egek ura blog alapítója. Hozzátette: a különböző biztonsági cégek kidolgoztak olyan technológiákat, amelyekkel automatizálni lehet a csomagok átvizsgálását, fel lehet ismerni, hogy mekkora folyadékmennyiség van a kézipoggyászban, nem kell ezt kipakolni, nem kell manuálisan ellenőrizni, nem kell átlátszó tasakokba tenni. Amikor ezeket a biztonsági berendezéseket üzembe helyezték az első néhány repülőtéren, akkor ott a hatóságok jóváhagyásával eltörölték a folyadékszabályt. Mára ezekről a berendezésekről derült ki, hogy nem végzik a munkájukat olyan hatékonyan és precízen, mint ahogy számítottak rá, ezért a hatóságok felülvizsgálták a korábbi álláspontjukat, és ezeken a repülőtereken újra érvénybe léptették a 100 milliliteres folyadékszabályozást.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ez az intézkedés nem hoz változást, hiszen Magyarországon, bár már teszteltek egy ilyen berendezést, nem állították munkába, hanem mindvégig érvényben voltak a folyadékkorlátozások.

"Ami változásokat érezhetnek az utazók Budapestről indulva, azok pozitív változások, hiszen a repülőtéren folyamatosan azon dolgoznak, hogy növeljék az utasbiztonsági ellenőrzés áteresztőképességét, gyorsítsák ezt a folyamatot, és ennek azért az elmúlt egy-másfél évben nagyon is érezhető eredményei vannak, ezek a munkák pedig nem maradtak alább" – mutatott rá Varga G. Gábor.