Az elmúlt években Magyarországon évről évre folyamatosan nőttek a keresetek. A legfrissebb májusi adatok alapján márciusban a teljes munkaidőben foglalkoztatásban állók bruttó átlagkeresete például már 511 400 forint volt, ami 17,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt. Az átlagkereset tekintetében azonban jelentős a szórás területileg az országon belül – hívja fel a figyelmet elemzésében a Novekedes.hu, mely régiónként, megyénként és járásonként is körbejárta a kérdést.

Mint írják, a KSH adatbázisában a keresetek területi megoszlásáról jelenleg csupán 2020-as adatok érhetőek el, így ezekkel voltak kénytelenek dolgozni. (Azóta nyilvánvalóan nőttek a keresetek, de az arányok feltételezhetően számottevően nem változtak.) Viszonyításként megjegyzik, hogy 2020-ban, az év egészét figyelembe véve, a havi bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében, ha a közfoglalkoztatottakat is beleszámítjuk, 391 194 forint volt, míg a közfoglalkoztatottak nélkül 400 957 forint. Arra is fölhívják a figyelmet, hogy a számításaik során a közfoglalkoztatottakat is figyelembe vevő értéket használtak országos átlagként.

A fentiek alapján négy régió maradt el az országos átlagtól:

• az Észak-Alföld régióban 339 583 forint,
• az Észak-Magyarország régióban 353 037 forint,
• a Dél-Alföld régióban 357 480 forint,
• a Dél-Dunántúl régióban pedig 362 671 forint volt a havi bruttó átlagkereset.

A lista másik végén Budapest állt havi 547 690 forintos havi bruttó átlagkeresettel. Átlag fölötti Pest régió és a Közép-Dunántúl régió is, valamint nagyjából hozza az átlagot a Nyugat-Dunántúl régió.

Megyénként vizsgálva már valamivel árnyaltabb a kép, de továbbra is az a jellemző, hogy az érintett leszakadt régiók területén található megyékben átlag alattiak a keresetek, míg a szerencsésebb régiók megyéiben többnyire átlagosak, vagy átlag felettiek:

• A sort Szabolcs-Szatmár-Bereg megye zárta, bruttó 315 524 forint átlagkeresettel, amit
• Békés megye követett 331 084 forinttal,
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye 343 287 forinttal,
• Somogy megye pedig 344 585 forinttal követett.

Az élen toronymagasan a főváros végzett, ahol a bruttó átlagkereset 547 690 forint volt, amit Pest megye követett 454 444 forinttal, a dobogó harmadik fokára pedig Győr-Moson-Sopron megye ért oda bruttó 428 036 forintos átlagkeresettel.

Járásokra lebontva azonban izgalmas adatokat találhatunk – fogalmaz a Novekedes.hu cikke, a megyeszékhelyekhez tartozó járások közül ugyanis mindössze hatban maradtak el a bruttó átlagkeresetek az országban:

• a salgótarjáni járásban 343 678 forint,
• a kaposvári járásban 360 001 forint,
• a békéscsabai járásban 366 732 forint,
• a nyíregyházi járásban 372 712 forint,
• a zalaegerszegi járásban 374 363 forint,
• a miskolci járásban pedig 374 363 forint volt a havi bruttó átlagkereset.

(Ezt érdemes összevetni azzal, hogy megyei szinten nézve a 19-ből 14 megyében maradtak el az átlagkeresetek az országos átlagkeresettől.) Járási bontásban szintén Budapesten volt a legmagasabb bruttó átlagkereset 547 690 forinttal.

A portál mások mellett arra is kitér, hogy ha a megyeszékhelyek járásait nézzük, akkor a területi megoszlás is változik: míg a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében voltak a legalacsonyabbak a keresetek, addig a megyeszékhelyek és a hozzájuk tartozó járások közül közel se ennek a megyének a székhelye, Nyíregyháza állt az utolsó helyen. Ebben az összehasonlításban a Békéscsabai járást, a Kaposvári járást és az utolsó helyen álló Salgótarjáni járást is megelőzi Nyíregyháza. Salgótarján esete azért is érdekes, mert megyei összehasonlításban Nógrád megye hátulról az ötödik helyen áll. Ez azt mutatja, hogy bár Salgótarján le van szakadva a többi megyeszékhelyhez képest, viszont a többi nógrádi település kevésbé húzza le az átlagot, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza esetében a megye elmaradott részei.

Utóbbiakból következően tehát, amikor leszakadó megyékről beszélünk, akkor nem biztos, hogy az egész megye, hanem csak bizonyos járások vannak nagyon lemaradva. Így egy megyén belül óriásiak lehetnek a különbségek. Példaként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét említik, ahol

a nyíregyházi járásban 372 712 forint a bruttó átlagkereset, míg a fehérgyarmati járásban 255 027 forint.

Mint olvasható, az ilyesfajta drasztikus különbségeket jellemzően a jelentősebb városok hiánya, a sok apró település és a nagy üzemek, vállalatok hiánya okozza.