INFORÁDIÓ
2021. június 12. szombat
Villő

koronavírus

oltás

vakcina

mnb

asztalos péter

Global economy recovery after Covid 19 vaccines. Hands of a researcher in medical gloves takes shot from Coronavirus Vaccine vial by needle syringe with graphic stock index chart rising up. Banner.

MNB: a járványkezelés sikere az oltási programon múlik

Infostart

Az MNB Járványkezelési Versenyképességi Mutatója szerint, amely egységes keretrendszerben értékeli a pandémia egészségügyi, gazdasági és költségvetési hatásait, 2021 áprilisában Magyarország a 6. helyen áll az európai uniós országok rangsorában, ami főként a kiterjedt oltási programnak és a hitelezési folyamatok kedvező alakulásának eredménye – írja vendégcikkében Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.

A Covid-19 járvány elleni védekezés során a kormányok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt a különböző beavatkozások között fennálló átváltások között. A döntéshozók célja a lakosság egészségének védelme és a gazdaság működőképességének fenntartása, amelyek együttes megvalósítása a gyorsan változó körülmények között komoly kihívást jelent világszerte. A bevezetett intézkedések rövid- és hosszú távon is hatást gyakorolnak az országok egészségügyi, gazdasági és társadalmi helyzetére, így minden döntésnek számottevő következményei lehetnek. Éppen ezért az egyes országok járványkezelésének megítéléséhez komplex megközelítésre van szükség.

Egy-egy kiragadott egészségügyi vagy gazdasági mutató kontextus nélkül félrevezető képet tud mutatni a járványkezelés sikerességéről. Egy egységes elemzési keretrendszernek véleményünk szerint ki kell terjednie a betegséggel kapcsolatos legfontosabb egészségügyi mutatókra, a gazdasági növekedésre és a munkaerő-piaci adatokra, továbbá a pénzügyi egyensúlyi és a gazdaságba vetett bizalom mértékét merő mutatókra egyaránt.

A Járványkezelési Versenyképességi Mutató 2021. áprilisi eredményei

A járványkezelési stratégiának összehasonlítására az MNB létrehozta a Járványkezelési Versenyképességi Mutatót (Pandemic Treatment Index, PATRIX), amely objektív mutatók alapján értékeli az európai uniós országok teljesítményét a védekezés kulcsterületein. A vizsgált mutatók esetében a legjobban teljesítő uniós ország 100 pontot kap, míg a többi ország pontszáma annak függvényében változik, hogy hány szórásnyi távolságra helyezkedik el a legjobb értéktől (szórásonként 25 pont kerül levonásra a maximális 100 pontból). A mutató eredményeit 2020 júliusában, 2020 októberében, 2021 januárjában és 2021 márciusában publikálták, míg a most bemutatásra kerülő eredmények a 2021. április 15-én elérhető legfrissebb információkat tartalmazzák. Mivel a válságkezelés hatásai még továbbra sem látszódnak teljeskörűen az elérhető tényadatokon, ezért két mutató esetében továbbra is piaci előrejelzések kerültek felhasználásra. A mutató korábbi verziójához képest annyi módszertani változás történt, hogy a Covid-halálozás mellé bekerült az elemzésbe a járvány kitörése óta bekövetkezett összes halálesetet bemutató többlethalálozás, amely árnyalja a Covid-halálozások által mutatott képet.

Az MNB Járványkezelési Versenyképességi Mutató 2021. áprilisi eredményei alapján Magyarország a régiós országokat megelőzve a 6. helyen áll az európai uniós országok rangsorában (1. ábra). Hazánk 55 pontot ért el, ami 9 ponttal magasabb az uniós és 15 ponttal a többi visegrádi ország átlagánál. A legjobb eredményeket Dánia, Németország és Luxemburg érte el, míg a rangsor végén továbbra is a déli tagországok (Spanyolország, Olaszország) szerepelnek. A magyar pontszám 2 ponttal csökkent a márciusi szinthez képest, ám ennek ellenére két pozíciót javított a rangsorban ebben a hónapban, ami elsősorban az oltási program kiterjedtségének és a többlethalálozás vizsgálatba történő bevonásának köszönhető.

A járványkezelés értékelésének legfontosabb mutatói

A járvány harmadik hullámának hatása erőteljesen megmutatkozott a vizsgált egészségügyi mutatókban. Hazánkban százezer főre vetítve összesen 7544-en betegedtek meg a járvány kezdete óta, ami az Európai Unión belül a múlt havi 13. helyről a 17. helyre visszacsúszást jelent. A visegrádi országok átlagosan 9549, míg az uniós országok átlagosan 6947 fertőzöttet regisztráltak. A 2021. március közepéig előfordult összes esethez (5416) képest 39 százalékkal emelkedett az esetek száma hazánkban április közepéig, ami a legmagasabb növekedést jelentette az uniós országok között ebben az időszakban. A jelenleg aktív, aktuálisan ellátandó esetek 100 ezer lakosra jutó száma 75 százalékkal emelkedett (1589-ről 2784-re) ebben a hónapban, és így már számottevően meghaladja az uniós átlagot (1740).

A koronavírus-halálesetek száma jelentősen emelkedett hazánkban a járvány harmadik hullámában, de a járvány kezdete óta bekövetkezett összesített többlethalálozás vizsgálata árnyalja a magyar halálozási adatokat. 2021. április 15-ig Magyarországon százezer lakosra 251 koronavírus okozta haláleset jutott, ami a második legmagasabb érték az EU-ban Csehország (264) mögött (2. ábra). Az előző hónaphoz képest 42 százalékkal nőtt az elhunytak aránya, ami a második legmagasabb emelkedés volt ebben az időszakban az unióban. Az igazolt Covid-fertőzöttek halálozása mellé bevontuk a vizsgálatba a járvány kitörése óta tapasztalt összesített többlethalálozást is. Az első európai Covid-haláleset óta (2020. február 14., Franciaország) minden halálokot figyelembe véve Magyarországon 157 ezer fő hunyt el összesen, ami 11,5 százalékkal magasabb, mint amennyi a korábbi évek (2016–2019) átlaga alapján várható lett volna. A magyarországi többlethalálozás alacsonyabb az uniós (14,2 százalék) és a régiós (25,5 százalék) átlagnál. A két halálozási arányszám által mutatott kép eltérése több tényezőnek az eredménye. Egyrészt nem egyértelmű annak megítélése, hogy pontosan ki hunyt el Covid-19 megbetegedés következtében, ennek definíciója és így a Covid-halálesetek adminisztrációja országonként eltérő. Másrészt a magyar lakosság általánosságban kedvezőtlen egészségi alapállapota (például elhízás, cukorbetegség és magasvérnyomás-betegség magas aránya) miatt Magyarország uniós összevetésben eleve magas halálozási rátával rendelkezik, amelyet a jelenlegi járvány csak kisebb mértékben növelt meg, mint tette azt más, ebből a szempontból kedvezőbb helyzetből induló országok esetében.

A járvány végleges legyőzését csak az oltási program tudja biztosítani, amiben Magyarország az egyik legsikeresebben teljesít eddig az Európai Unióban. Az oltási program kiterjedtségét a beadott oltások lakosságarányos számával és a teljesen beoltottak arányával vizsgáljuk. A két mutató együttmozgása értelemszerű, de az egyes országok eltérő oltási stratégiái (például: országonként és vakcinánként változhat, hogy mennyi idő után kerül beadásra a második dózis), illetve az egydózisú vakcinák megjelenése (például: Johnson & Johnson, CanSino) miatt a két mutató együttes vizsgálata teljesebb képet ad az oltási program előrehaladásáról. Magyarország Málta után a második helyen áll az európai uniós országok között mindkét átoltottsági mutatóban (3. ábra). 2021. április 13-ig a 100 lakosra vetítve 44,8 dózis került beadásra hazánkban, ami jelentősen magasabb az uniós országok (23,3) és a régiós országok (21,2) átlagánál. A teljesen beoltott lakosság aránya 13,4 százalék Magyarországon, ami több mint a duplája a régiós (6,2) és az uniós (6,3) átlagnak.

A járvány megfékezése érdekében hozott korlátozó intézkedések visszafogták az országok gazdasági teljesítményét (4. ábra). 2020-ban a magyar GDP összességében 5,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A visszaesés hazai szintje alacsonyabb volt az európai uniós országok súlyozott átlagánál (–6,3 százalék), ám enyhén kedvezőtlenebb a többi visegrádi ország átlagos 4,5 százalékos csökkenésénél. A munkaerő-piaci helyzet a járvány ellenére továbbra is viszonylag kedvező Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. A foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal csökkent 2020 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, ami megegyezik a harmadik negyedéves szinttel, illetve továbbra is kedvezőbb az EU (–1,2 százalék) és a V3 (–1,0 százalék) átlagnál. A munkanélküliségi ráta a januári 5,0 százalékról 4,5 százalékra csökkent februárban Magyarországon, ami megegyezik a többi visegrádi ország átlagával és összességében az 5. legalacsonyabb érték az Európai Unióban.

Az államháztartási hiány mértéke uniós és régiós összehasonlításban átlagos lehetett Magyarországon, miközben a folyó fizetési mérleg pozitívban zárhatott hazánkban 2020-ban. A járványhelyzet számos csatornán keresztül befolyásolta az országok pénzügyi egyensúlyi mutatóit. A járványhoz kapcsolódó egészségügyi kiadások, a gazdaság működésben tartását elősegítő intézkedések, illetve a járványhelyzet miatt eltérő mértékben érintett szektorok teljesítményének alakulása jelentősen érintette az államháztartási hiányt és a folyó fizetési mérleg alakulását. Az államháztartási hiány növekedése 2020-ban általános jelenség volt minden járvánnyal sújtott országban, az uniós országokban a hiány átlagos szintje a GDP 7,4 százalékát tehette ki 2020-ban. Magyarország esetében a KSH EDP jelentése alapján 8,1 százalékos volt a hiány mértéke, ami megfelel a piaci elemzői várakozásoknak és átlagosnak tekinthető. Az MNB előzetes pénzügyi számla eredménye alapján Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege többletet mutatott 2020-ban és GDP arányosan 0,1 százalékon alakult. A magyar érték ugyanakkor kissé elmarad a többi visegrádi ország esetében átlagosan várt 0,7 százalékos és az uniós országokra átlagosan várt 0,9 százalékos többlettől.

A lakossági és a vállalati hitelállomány növekedési üteméből képzett összetett mutatóban hazánk az első helyen áll az európai uniós országok között (5. ábra). A lakossági hitelállomány továbbra is a legdinamikusabb emelkedést (13,0 százalék) mutatja az uniós országok között 2021 februárjában az előző év azonos időszakához képest, míg a vállalati hitelállomány növekedése (7,4 százalék) jelenleg a 7. legmagasabb az Európai Unióban. A kedvező hazai folyamatokban jelentős szerepet játszik a még mindig érvényben lévő hazai hitelmoratórium, illetve a gazdasági növekedésbe vetett bizalom érdekében bevezetett kormányzati és jegybanki intézkedések.

Magyarország teljesítménye továbbra is az európai uniós élmezőnybe tartozik a Járványkezelési Versenyképességi Mutató alapján. A pandémia harmadik hulláma kedvezőtlen hatással volt a hazai egészségügyi mutatók alakulására, azonban az oltási program ugyanezen időszakban megvalósított jelentős bővülése ellensúlyozta ezt a hatást. Fontos azonban, hogy továbbra is dinamikusan növekedjen a beoltott lakosok száma, hiszen a nyájimmunitás eléréséhez még több millió ember beoltása szükséges. Hosszú távon csak ez jelent megoldást a járvány által okozott kihívásokra, így ennek teljesülése elengedhetetlen a teljes nyitáshoz, a gazdaság sikeres újraindulásához, valamint ahhoz, hogy a mindennapi életünket végleg visszakaphassuk.

Nyitókép: Getty Images
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018