A Covid-19 járvány olyan újszerű és sokrétű kihívások elé állította a világ országait, amelyre minden ország egyedi, az adott ország társadalmi és gazdasági helyzetét leginkább figyelembe vevő választ próbál adni. A kormányok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt a gazdaság működőképességének fenntartása és a lakosaik egészségének védelme között, ám az egyensúly fenntartása a gyorsan változó körülmények között nem egyszerű feladat. A beavatkozások között átváltások állnak fent, a bevezetett intézkedések hatása pedig rövid- és akár hosszú távon is jelentős, így a védekezés célja az érintett területek együttes veszteségeinek minimalizálása.

Az egyes országok járványkezelésének összehasonlítása az eltérő stratégiák miatt komplex megközelítést igényel. Önmagában egy-egy kiragadott, egészségügyi vagy gazdasági mutató csak a teljes kép egy-egy darabját mutatja be, ami megfelelő kontextus nélkül félrevezető diagnózist mutathat a járványkezelés sikerességéről. A teljes kép összeállításához az érintett kulcsterületek egy keretben történő vizsgálata szükséges. Az egységes keretrendszernek magában kell foglalnia a járvánnyal kapcsolatos legfőbb egészségügyi mutatókat, a gazdasági növekedést, a munkaerőpiaci folyamatokat, a pénzügyi egyensúly helyzetét, illetve a bizalom helyreállítása érdekében tett lépéseket egyaránt.

A Járványkezelési Versenyképességi Mutató eredményei

Az európai uniós országok járványkezelésének összehasonlíthatósága érdekében az MNB létrehozta a Járványkezelési Versenyképességi Mutatót (Pandemic Treatment Index, PATRIX), amely az említett kulcsterületen méri az egyes országok teljesítményét tényszerű mutatók felhasználásával. Minden vizsgált mutató esetében a legjobban teljesítő uniós ország 100 pontot kap, míg a többi ország pontszáma annak függvényében változik, hogy hány szórásnyi távolságra helyezkedik el a legjobb értéktől (szórásonként 25 pont kerül levonásra a maximális 100 pontból). A Mutató eredményeit 2020 júliusában, 2020 októberében és 2021 januárjában publikálták, míg a most bemutatásra kerülő eredmények a 2021. március 16-án elérhető legfrissebb információkat tükrözik. Mivel a válságkezelés hatásai még továbbra sem látszódnak teljeskörűen az elérhető tényadatokon, ezért a Járványkezelési Versenyképességi Mutató jelenlegi verziójában két mutató esetében továbbra is piaci előrejelzések kerültek felhasználásra. A legutóbbi publikáció óta változás történt a felhasznált mutatók körében: a Deep Knowledge Group kutatóközpont által összeállított „Covid-19 Regional Safety Assessment” rangsor eredményei több mint fél éve nem frissültek, így kikerültek a vizsgált mutatók köréből, miközben bekerült a lakosság átoltottságát mérő két mutató 50–50 százalékos súllyal (beadott oltások lakosságarányos száma, teljesen beoltott lakosság aránya).

Az MNB Járványkezelési Versenyképességi Mutató 2021. márciusi eredményei alapján Magyarország a 8. helyen áll az európai uniós országok rangsorában (1. ábra). Hazánk 57 pontot ért el, ami 8 ponttal magasabb az uniós és 12 ponttal a többi visegrádi ország átlagánál. A legjobb eredményeket Málta, Dánia és Németország érte el, míg a rangsor végén továbbra is a déli tagországok (Spanyolország, Olaszország, Portugália) szerepelnek. A többi visegrádi ország és Ausztria egyaránt a középmezőnyben, Magyarország mögött végzett a rangsorban. Magyarország a vizsgált mutatók közel felében megelőzi az uniós és a többi visegrádi ország átlagát.

A járványkezelés értékelésének legfontosabb mutatói

A járványkezelés egészségügyi vetületét a 100 ezer lakosra eső Covid-19 megbetegedések és halálozások eddigi összesített számával érdemes mérni, amely mutatókban Magyarország a 13. és a 24. helyen áll az Európai Unióban (2. ábra). Hazánkban százezer főre vetítve összesen 5416-an betegedtek meg 2021. március 16-ig a járvány kezdete óta, ami alacsonyabb az uniós tagországok (5894 fő) és a többi visegrádi ország (8152 fő) átlagánál. Az aktív, aktuálisan ellátandó esetek 100 ezer lakosra jutó száma növekedett a januári publikáció óta (1320 főről 1589 főre), ám még így is alacsonyabb az uniós országok átlagánál (1626 fő).

A koronavírusban elhunytak száma megemelkedett hazánkban az elmúlt hónapokban. 2021. március 16-áig 176 Covid-19 haláleset jutott hazánkban 100 ezer lakosra, ami magasabb az uniós országok (118 fő) és a magyarnál nagyobb emelkedést mutató többi visegrádi ország (168 fő) átlagánál is. Kedvezőbb képet mutat azonban a halálozási arány évek közötti változása: a járvány magyarországi megjelenése (2020. március) óta eltelt 11 hónapban hazánkban a 2016–2019 közötti halálozáshoz képest mért többlethalálozás átlagos havi mértéke 11 százalék, ami elmarad az uniós (14 százalék) és a régiós országok (22 százalék) szintjétől. Több tényező is szerepet játszik abban, hogy a két mutató eltérő képet mutat. Egyrészt nem egyértelmű annak megítélése, hogy pontosan ki hunyt el Covid-19 megbetegedés következtében, ennek definíciója országonként eltérő. Másrészt a magyar lakosság uniós összevetésben általánosságban kedvezőtlen egészségi alapállapota (például elhízás és légúti megbetegedések magas aránya) miatt hazánk eleve átlagon felüli halálozási rátával rendelkezik, amelyet a Covid-19 járvány csak kisebb mértékben növelt meg, mint tette azt más, ebből a szempontból kedvezőbb helyzetből induló országok esetében.

A koronavírus elleni küzdelem kulcskérdése az oltási programok kiterjedtsége, amelyben Magyarország az egyik legsikeresebb az Európai Unióban. Az oltási program kiterjedtségét több mutatóval is lehet vizsgálni, amelyek közül jelen vizsgálatba 50-50 százalékos súllyal a beadott oltások lakosságarányos száma és a teljesen beoltottak aránya került bevonásra. A két mutató együttmozgása nyilvánvaló, de az egyes országok eltérő oltási stratégiái (például: országonként és vakcinánként eltérhet, hogy mennyi idő után kerül beadásra a második dózis), illetve a már jelenleg is engedélyezés alatt álló egydózisú vakcinák megjelenése (például: Jannsen, CanSino) miatt a két mutató együttes vizsgálata teljesebb képet ad az oltási program előrehaladásáról. Magyarország jelenleg a második helyen áll Málta mögött az európai uniós országok között az összesített átoltottsági mutatóban (3. ábra). 2021. március 15-ig a 100 lakosra vetítve 18,1 dózis került beadásra hazánkban, ami jelentősen magasabb az uniós országok (11,2) és a régiós országok (11,3) átlagánál. A teljesen beoltott lakosság aránya 4,1 százalék Magyarországon, ami a negyedik legmagasabb érték az EU-ban.

A koronavírus miatt bevezetett korlátozó intézkedések kedvezőtlen hatással vannak az országok gazdasági teljesítményére. A járvány hatása már 2020 első negyedévében érezhető volt, de a válság kiterjedtségének mértéke igazán a második negyedéves adatokon volt tetten érhető. A járvány második hullámával szemben a magyar gazdaság ellenállónak bizonyult, így 2020-ban összességében 5,1 százalékkal csökkent a magyar GDP az előző évhez képest, ami alacsonyabb az európai uniós országok súlyozott átlagánál (–6,3 százalék), de enyhén kedvezőtlenebb a többi visegrádi ország átlagánál (–4,5 százalék) (4. ábra).

A foglalkoztatottak száma Magyarországon kisebb mértékben esett vissza az uniós és a régiós szintnél, míg a munkanélküliségi ráta az elmúlt hónapok enyhe növekedése ellenére még mindig a 7. legalacsonyabb a tagországok között. 2020 harmadik negyedévében 0,8 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma hazánkban az előző év azonos időszakához képest, ami 1,5 százalékpontos javulás az előző negyedévhez képest. A foglalkoztatottak számának hazai csökkenése alacsonyabb a régiós (–1,4 százalék) és az uniós (–1,6 százalék) átlagnál, és jelenleg a 10. legkedvezőbb az Európai Unióban. Magyarország munkanélküliségi rátája 2021. januárjában 5,0 százalékra emelkedett a novemberi 4,1 százalékról, ám még így is a 7. legalacsonyabb értéknek számít az Európai Unióban.

Az államháztartási hiány mértéke uniós és régiós összehasonlításban átlagos lehet Magyarországon 2020-ban. A járványhelyzet számos csatornán keresztül gyakorolt hatást az egyes országok pénzügyi egyensúlyi mutatóira. A védekezéshez kapcsolódó egészségügyi kiadások, a gazdaságélénkítő csomagok kiterjedtsége, illetve a gazdasági teljesítmény szektoronként eltérő mértékű visszaesése egyaránt jelentősen befolyásolta az államháztartási hiány (5. ábra) és a folyó fizetési mérleg alakulását. Az államháztartási hiány jelentős növekedése általános jelenség volt 2020-ban: az Európai Unió országainak államháztartási hiánya 7,5 százalékos átlagos szinten alakult 2020-ban, miközben egyes országok esetében ez a mutató akár a 12 százalék körül is alakulhatott. A járvány következtében végbemenő gazdasági átrendeződés számottevő mértékben átalakította az egyes országok fizetési mérlegét is. Az MNB előzetes pénzügyi számla eredménye alapján Magyarország folyó fizetési mérlegének egyenlege többletet mutatott 2020-ban és GDP-arányosan 0,1 százalékon alakult. A magyar érték elmarad a többi visegrádi ország 0,7 százalékos és az uniós országok átlagos 0,9 százalékos többletétől.

A lakossági és a vállalati hitelállomány növekedési üteméből képzett kompozit mutatóban Magyarország továbbra is az első helyen áll az európai uniós országok között (6. ábra). A lakossági hitelállomány 13,4 százalékkal bővült 2021 januárjában az előző év azonos időszakához képest, ami a legdinamikusabb emelkedés az uniós országok között, míg a vállalati hitelállomány növekedése (8,2 százalék) az 5. legnagyobb volt az Európai Unióban 2021. januárjában. A hitelállomány bővülése tranzakciós alapon kerül elszámolásra, a mutató így csak a hitelfolyósítások és a törlesztések hatását veszi figyelembe. A kedvező hazai folyamatokban jelentős szerepet játszik a kiterjedt hazai hitelmoratórium, illetve a gazdasági növekedésbe vetett bizalom érdekében bevezetett további kormányzati és jegybanki intézkedések.

Összefoglalóan elmondható, hogy Magyarország teljesítménye továbbra is átlagon felüli a Járványkezelési Versenyképességi Mutató alapján. A pandémia harmadik hulláma már elkezdte éreztetni a hatását az egészségügyi és a munkaerő-piaci mutatókon, ugyanakkor az oltási program kiterjedtsége bizakodásra ad okot. A következő hónapok legfontosabb kihívása a járványgörbe ismételt laposítása és a lakosság minél nagyobb arányának beoltása lesz a koronavírus elleni vakcinákkal. Hosszú távon csak a nyájimmunitás elérése jelent megoldást a járvány kihívásaira, így e cél teljesítése alapfeltétele a mindennapi élet és a gazdaság helyreállításának.