A szeptember 1-jétől életbe lépő beutazási korlátozások várhatóan hasonlóképpen befolyásolják az utasforgalmat, mint ahogyan az március közepe és június között már egyszer megtörtént – mondta a Magyar Nemzetnek Valentinyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációs vezetője. Elmondása szerint a hírre azonnal elindult a járattörlés számos légitársaságnál a szeptemberi időpontokra, ezért
arra számítanak, hogy napi 3 ezerre esik az utasszám,
noha szeptemberben általában napi ötvenezernél is több utast indít és fogad a repülőtér.
Augusztusra egyébként napi 80 járatra sikerült feltornászni a forgalmat, ami négyszerese a tavaszi időszak átlagának. Ez heti ötszáz közvetlen járatot jelentett Budapestről indulva 98 úti célra. Júliusban az utasforgalom még több mint nyolcvan százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a BA adatai szerint 301 ezer utas fordult meg a reptéren. A CAPA légiközlekedési tudásközpont adatai szerint a budapesti repülőtéren az év első hét hónapjában 3,2 millió utas fordult meg, 64 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
A határzár a reptér légiforgalmát kiszolgáló egyéb vállalkozásokat is hátrányosan érinti, átalakulhat a közelmúltban csődbe ment, állami tulajdonú Malév GH helyéért folytatott verseny is, amelyet a görög Goldair-csoport igyekezett eddig megnyerni. Utóbbi a BHS Handling Kft. felvásárlásával terjeszkedik a régiónkban. A BHS Handling Kft. januárban szerezte meg a repülőgépek és a légi utasok teljes körű kiszolgálásához szükséges hatósági engedélyeket, és a nyilvános adatbázisok szerint július 20-án Goldair BHS Kft.-re változtatta a nevét. A ferihegyi földi kiszolgálást jelenleg a brit Menzies és a török Celebi uralja. A harmadik versenytárs a hazai nagyvállalatok tulajdonában lévő Airport Service Budapest.
Miután a légi forgalom jelentősen, a HungaroControl adatai szerint 90-95 százalékkal esett vissza tavasszal, a légiirányítók is támogatásért lobbiznak.
Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója a közelmúltban azt nyilatkozta, a navigátorok azt szeretnék, ha garantálnák számukra azt a stabil jogszabályi környezetet, amelynek köszönhetően a költségeik megtérülhetnek. A korlátozások miatt ugyanis jelentősen csökkentek a többnyire állami kézben lévő szolgáltatók bevételei, mivel azok az útvonal- és terminálnavigációs díjakból származnak. Az újabb határzár hasonló bevételkiesést okozhat szeptemberben is.