Bár a jogászi és piaci konszenzus azt vetíti előre, hogy beleférnek a szabályrendszerek az alkotmány kereteibe, mégis sokkal bonyolultabb a kérdés annál, mint hogy arra egy egyszerű "igen", vagy "nem" választ adhasson az alkotmánybíróság - írja a Portfolio.hu. Éppen emiatt a lehetséges piaci reakciók is igen eltérőek lehetnek attól függően, hogy a bírósági döntéshez pontosan milyen indoklás és iránymutatás társul. Az egyik szélsőséges forgatókönyv esetén új alkotmány kidolgozása felé sodródik Németország, amelyhez népszavazás kell, ezt pedig az egyre euróellenesebb német társadalom az euró jövőjéről szóló népszavazásként is értelmezheti.

Miért lehet alkotmányossági aggály?

Két ügyben hozza nyilvánosságra holnap döntését a német alkotmánybíróság, egyrészt az eurózóna tagokra költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktumról, másrészt a júniusban elfogadott, az eurózóna állandó válságkezelési alapjának szánt ESM-ről. A piaci befektetőket utóbbi téma azért érdekli jobban, mert a bíróság esetleges elutasító döntése megakadályozná, hogy az ESM egyáltalán felálljon (a németek tőke hozzájárulása nagyobb, mint 10%), így az Európai Központi Bank minap bejelentett kötvényvásárlási programja elindítása is veszélybe kerülhetne. A fiskális paktum az esetleges német "elkaszálás" mellett is működésbe lép, mivel a 17 tag közül a szükséges 12 eurózóna tagállam aláírása bizonyára összejön.

A második világháború után elfogadott német alkotmány egyik alapvető, ráadásul nem módosítható tétele, hogy Németország a népszuverenitás elvén működő demokratikus szövetségi állam, és a nép közvetett módon, a képviseleti elven nyugvó rendszer szerint gyakorolja hatalmát. Mivel a fiskális paktum és/vagy az ESM szabályrendszere a német állam költségvetési politikájára jelentős hatást gyakorol(hat), így ennek során sérülhet az említett, a költségvetési politikára is vonatkozó képviseleti elvű hatalomgyakorlás. Ez leegyszerűsítve azt jelentheti, hogy az emberek "feje felett" dőlnek el a költségvetési kiigazítások keretei, illetve más tagállamok kimentésének ügyei.

A két ügy kapcsán az alkotmánybírósághoz érkezett több mint tízezer beadvány (sürgősségi kérelem) legtöbbje éppen ezt rója fel és azt kéri a testülettől, hogy egyelőre ne engedje meg a két törvény német jogrendbe illesztését (ratifikációját), azaz szánjon több időt a bonyolult kérdés értékelésére.

A német alkotmánybíróság az elmúlt időszaki eurózónabeli integrációs, illetve válságkezelési intézkedések (lisszaboni szerződés, második görög EFSF hitelprogram, Bundestag bevonás az EFSF döntéshozatalba) során rendre jelezte, hogy a német alkotmány kereteit egyre inkább elérték a tervezett lépések. A piaci félelmek most leginkább arra vonatkoznak, hogy az alkotmánybíróság az esetleges elutasító döntését éppen erre hivatkozva hozza meg és ez lekorlátozhatja a német kormány következő időszaki válságkezelési mozgásterét, végső esetben pedig akár új alkotmány kidolgozása irányába is terelheti a folyamatot.

Még nem végleges a döntés, de...

Fontos tudni, hogy a német alkotmánybíróság két lépcsőben dönt a hozzá érkezett rengeteg sürgősségi kérelemről. Holnap (első lépcső) csak arról határoz, hogy megállítja-e és ha igen, akkor milyen indoklással állítja meg a német ratifikációs folyamatot. Ezt követően valószínűleg valamikor 2013 során arról hoz végleges döntést, hogy a két törvényjavaslat összhangban van-e a német alkotmány keretrendszerével.

A holnapi döntés után tehát még egy legalább több hónapos bizonytalansági periódus fennmaradhat. Igaz azt is érdemes megjegyezni, hogy bár a két döntés külön jogi procedúra alapján születik meg, számos jel arra mutat (pl. szokatlan júliusi nyilvános meghallgatási sorozat), hogy a holnapi döntés már eleve jelentősen behatárolja azt, hogy a második lépcsőfokú döntés kimenetele mi lesz. Ilyen értelemben tehát a holnapi döntés óriási jelentőségű és a későbbi bizonytalanságot is mérsékelheti.

Érdemes felkészülni rá, hogy a lent részletezett okok miatt nem egy két bekezdéses alkotmánybírósági döntést látunk holnap, hanem valószínűleg egy olyan (bonyolult) jogi szöveget és érvrendszert, amelynek értelmezése nehéz lesz és ez is hozzájárulhat az intenzív piaci kilengésekhez.