Összesen 24 031 587 647 forintnyi gyorshajtásos bírságot nem fizettek be az elmúlt öt évben a megbüntetett járművezetők és üzembentartók – írja a vezess.hu az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján. Ez 21,43 százaléka a 2019 elejétől 2023 végéig a sebességhatár átlépése miatt kiszabott bírságoknak. A legtöbb bírságösszeg 2019-ben maradt befizetetlenül, egyetlen év alatt 6,23 milliárd forint, de tavaly sem fizettek be 5,59 milliárdot a lefülelt szabálytalankodók.

A be nem fizetett közlekedési bírságok végrehajtása az adóhatóság feladata. A pénzbírságot közérdekű munkával is lehet törleszteni, vagy akár leülni, szabálysértési elzárás is lehetséges 6500 forinttal számolva egy napot.

A bírságcsekkeken szereplő összegek befizetését átutalással is meg lehet oldani. Ilyenkor előfordulhat, hogy valaki csak egy részét fizeti be a rá kiszabott büntetésnek. Egyesek azzal trükköznek, hogy 5000 forintnál kisebb összeget levágnak a befizetendő bírságukból, és csak a maradékot fizetik be. Az ORFK tájékoztatása szerint ha a kiszabott 30 000 forint bírságból 25 100 forintot fizet meg az érintett, a fennmaradó 4 900 forint végrehajtására nincs mód. A 25 100 forintot részbeni teljesítésnek kell tekinteni, annak megfizetése nem minősül szabálytalannak vagy érvénytelennek, ezért visszautalására nem lehet törvényesen intézkedni és a Szabs. tv. 12. § (1) bekezdésére figyelemmel a helyszíni bírságot, illetve a pénzbírságot nem lehet elzárásra átváltoztatni. A fennmaradó 4 900 forint tekintetében a végrehajtás elévül.”

A portál szerint már csak azért is indokolt a rendőrség küzdelme a sebességhatárok betartatásáért, mert bebizonyosodott, hogy a hivatalos adatoknál sokkal több tragédiáért felelősek a száguldozók. Mészáros Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója évekkel ezelőtt előállt egy hipotézissel, miszerint a valóságban az abszolút gyorshajtás nagyobb arányban felelős a halálos balesetekért a KSH adatainál.

Az adjunktus kutatásaiból 272 oldalas doktori disszertáció született, amely valóban bebizonyította, hogy „a valós baleseti okokat elfedő statisztikai adatok megjelenése az adatfelvételi metódus sajátosságának a következménye”. Vagyis a jelenlegi hivatalos statisztikák az adatfelvétel módszere miatt tévesek.

Mészáros Gábor nyilvánosan hozzáférhető disszertációja ezzel kimutatta, hogy „a KSH által megjelenített átlagos 3 százalékhoz képest a valóságban a halálos közúti közlekedési baleseteket közel 20 százalékban az abszolút sebességtúllépés okozta” az általa vizsgált években.