Infostart.hu
eur:
360.02
usd:
315.91
bux:
143466.71
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga

Sokba kerülnek a gazdaságnak a munkaszüneti napok

Milliárdokba kerül évente a brit gazdaságnak a sok munkaszüneti nap, és ez érezhető hatással van a brit gazdaság összteljesítményére az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőház hétfőn ismertetett számításai szerint.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai a négynapos brit húsvéti hétvége alkalmából - Angliában és Walesben a nagypéntek és a húsvéthétfő is szünnap - kimutatták, hogy egy átlagos brit alkalmazott évente 1.647 órát dolgozik, Dél-Koreában ugyanakkor az egy alkalmazottra jutó munkaórák száma egy-egy évben átlagosan 2.191.

A különbség egyik fő oka a CEBR szerint a brit munkaszüneti napok nagy száma. Egy átlagos évben nyolc munkaszüneti nap van a hétvégéken kívül Angliában és Walesben, és ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak zöme az évi 261 hétköznap 3 százalékát munkahelyétől távol tölti. Ezen a feldolgozószektor és az építőipar veszít, a kiskereskedelem és vendéglátóipar nyer, ám az előbbi szektorok a brit hazai össztermék (GDP) 47 százalékát adják, az utóbbiak viszont csak 14 százalékkal részesednek az éves gazdasági teljesítményből.

Mindezek alapján a CEBR közgazdászainak hozzávetőleges számításai szerint a nyolc munkaszüneti nap eltörlése egy átlagos évben 1,3 százalékkal, vagyis mintegy 19 milliárd fonttal (csaknem 6.700 milliárd forinttal) növelhetné a brit GDP-értéket. A ház hétfői elemzése szerint ez azt is jelenti, hogy minden egyes hétközi szünnap 2,3 milliárd fonttal - 0,16 százalékkal - csökkenti a brit gazdaság által évente előállított bruttó új értéket.

A CEBR szakértői szerint csak a négynapos húsvéti hétvége 0,3 százalékot, mintegy 4,7 milliárd fontot farag le a brit hazai össztermékből.

Mindehhez járulnak az idén II. Erzsébet királynő trónra lépésének 60. évfordulós - vagyis gyémántjubileumi - ünnepségei. A brit kormány újabb négynapos hosszú hétvége meghirdetésével gondoskodott az alattvalók gondtalan ünnepléséről, a júniusi első hétvége után ugyanis a hétfőt és a keddet is munkaszüneti nappá nyilvánították. Igaz, ennek ára az, hogy a briteknek le kell mondaniuk a május utolsó hétfőjén esedékes, hagyományos munkaszünetükről, mivel a kormány ezt helyezte át június első hétfőjére.

A CEBR közgazdászainak hétfői elemzése szerint azonban ezek a rendkívüli munkaszünetek kevesebb terhet rónak a gazdaságra, mint az évi nyolc "normál" hétközi szünnap, mivel az ilyen alkalmakra érkező külföldi turisták fogyasztása valamelyest ellensúlyozza a termelési kiesést.

Mindent egybevetve a cég szakértői végül is arra a következtetésre jutottak, hogy a szokásos évi nyolc brit munkaszüneti nap valószínűleg nem túlzottan sok a gazdaság szempontjából, bár időbeni eloszlásuk "lehetne egy kicsit jobb is".

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×