Az új munka törvénykönyve akkor szolgálja leginkább a munkavállalók érdekét, ha korszerű és rugalmas szabályozást teremt, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások minél nagyobb számban hozzanak létre új munkahelyeket - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Munka törvénykönyvéről szóló előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán a parlamentben.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a kormányprogram egymillió új adózó munkahely létrehozását határozta meg célként 2020-ig; e célnak az elérése számos eszközt igényel, ezek egyike az új munka törvénykönyve kidolgozása.

Fidesz: a javaslat az értékteremtő munkát és a vállalkozás szabadságát segíti

A fideszes Kara Ákos az értékteremtő munka és a vállalkozás szabadságának fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, a javaslat mindkét alapjog érvényesítését elősegíti. Hozzátette: a szabályozás a szociális konzultáció eredményére alapozva tartalmazza a védett kor intézményét és családbarát intézkedéseket is.

A politikus - rámutatva arra, hogy lassuló, majd lassan növekvő gazdasági környezettel kell számolni a jövőben - kiemelte, hogy az új munka törvénykönyve teret enged a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodásnak, így biztosítva a törvényben megfogalmazottaknál kedvezőbb feltételek kialakítását.

Kara Ákos hangsúlyozta: a nemzetgazdasági tárca nyár óta folytat társadalmi párbeszédet a tervezetről, az itt elhangzottak pedig konstruktív módon járultak hozzá az előterjesztéshez. A politikus ezrét visszautasította az egyeztetést hiányoló kritikákat. Mint mondta, a párbeszéd eredményeként széles garanciák vannak a törvényben a várandós nők vagy kismamák foglalkoztatásához kapcsolódóan, és a javaslat a versenyszférában is biztosítaná a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségét a három évesnél kisebb gyermeket nevelő szülők számára.

A javaslat garanciákat tartalmaz az egészséges, biztonságos munkakörülmények szempontjából vagy a fogyatékkal élők foglalkoztatásával kapcsolatban - tette hozzá.

A jogszabály újdonsága az atipikus foglalkoztatási formák lehetősége, például a munkakörmegosztás vagy a több munkáltató által létesített munkaviszony lehetősége.

A legnagyobb garanciát azonban a biztos munkahelyek, a meglévő és teremthető állások jelentik a munkaerőpiacon - zárta felszólalását a kormánypárti politikus.

MSZP: valódi társadalmi párbeszéd nélkül született a javaslat

A szocialista Gúr Nándor szégyennek nevezte a javaslat megszületésének körülményeit, hiszen az, szerinte valódi párbeszéd nélkül, kiválasztott szervezetekkel konzultálva jött létre. Mesterházy Attila és Kiss Péter képviselőtársaival közösen úgy vélte, hogy a kormány az érdekképviseleti szervezetek ellehetetlenítésére törekszik.

A vezérszónok szerint a munkavállalók a jövőben többet dolgozhatnak kevesebb pénzért, hiszen számos pótlék megszűnhet, vagy a munkaadóra van bízva, hogy pénzben vagy szabadnapban honorálja a pluszmunkát. Kifogásolta a többi között azt is, hogy évente 44 napra a munkavállalót a munkaszerződésében foglaltaktól eltérően is lehet foglalkoztatni.

Ugyancsak frakciótársaival közösen élesen bírálta a területi minimálbér bevezetésének lehetőségét, amely a szocialisták szerint tovább mélyíti az országrészek közötti különbségeket.

Mesterházy Attila szerint a kormány a magyar vállalati szektorban nagy rombolást előidéző dilettáns gazdaságpolitikájának következményeit próbálja kompenzálni az előterjesztéssel; a munkaadókat próbálja kárpótolni azzal, hogy csorbítja a munkavállalók jogait.

Kifogásolta, hogy a kormány - szerinte - a munkaadók helyzetétől teszi függővé, mennyire legyen tisztességes a munkavállalók foglalkoztatása. A foglalkoztatókat és foglalkoztatottakat egyenlő felekként kezeli, holott utóbbiak mindig hátrányban vannak - értékelte. Bírálta azt is, hogy a javaslatban nincs nyoma a fizetés nélküli szabadság intézményének.

Kiss Péter szerint az új munka törvénykönyvének választ kellene adni a világgazdaságban és a magyar gazdaságban is jelenleg zajló kedvezőtlen folyamatokra, ennek azonban nyoma sincs az előterjesztésben.KDNP: megújulhat a munkavállalói érdekvédelem

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka szerint azért van szükség az új munka törvénykönyvére, mert a jelenlegi szabályok túlságosan nagyvállalati szemléletűek, nem támogatják Magyarország gazdasági versenyképességét az egyre erősebb globális versenyben, és nem szolgálja a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott a munkaerőpiaci célokat.

Szerinte az új szabályozás összhangban áll az alaptörvénnyel és az uniós szabályokkal, esélyt ad a munkahelyek számának növelésére és megadja a munkavállalói érdekvédelem megújulásának esélyét, hogy a szakszervezetek nagyobb méltósággal és elkötelezettséggel teljesítsék hivatásukat. Úgy vélte, hogy a szabályozás ésszerűen módosítva, de fenntartja a munka világában tartósan fennálló garanciális jogokat.

A KDNP-s képviselő visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy nem folytattak szakmai egyeztetést, szerinte ugyanis a javaslat benyújtása előtt átfogó társadalmi vita zajlott, az arra igényt tartó szakszervezetek kifejthették álláspontjukat, és a nemzeti konzultáció eredményeit is beemelték.

Mint mondta, az eredeti változathoz képest a javaslat már tartalmazza a nyugdíj előtt állók, valamint a gyermeket váró és nevelők munkavállalók védelmét is. Hozzátette: az eredeti változathoz képest bekerült a törvényjavaslatba, hogy a munkáltató a munkaviszony felmondását indokolni köteles, és a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az indokok valósak. Szerinte a szakszervezetek továbbra is védhetik és képviselhetik a munkavállalókat az ilyen ügyekben.

Elismerte, hogy javaslat a műszakpótlék esetében tartalmaz olyan rendelkezéseket, "amelyek okozhatnak hátrányos eredményt", de szerinte a józanész mentén ennek a szabályozásnak is megvan az indoka. Mint mondta, megszűnik a délutáni, 15 százalékos műszakpótlék, ugyanakkor az éjszakai, 30 százalékos pótlék továbbra is megmarad, így akik valóban három műszakban dolgozik, az anyagilag nem jár rosszabbul.

Jobbik: ez nem a munka, hanem a munkaadók törvénykönyve

Bertha Szilvia, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány valójában nem a munka, hanem a munkaadók törvénykönyvét készítette el. A munkáltatók egy pontot sem tudnak megnevezni benne, ami hátrányos lenne számukra, azt ugyanakkor nem mondják, hogy az új szabályozás miatt több embert foglalkoztatnak majd - tette hozzá.

Mint mondta, a munkáltatók azért is örülnek, mert a jövőben nem kell tartaniuk a szakszervezetektől, különösen újak alakulásától, sem a munkaügyi ellenőrzésektől, hiszen az eddig törvénytelen és büntetendőnek minősülő gyakorlatokat teszi jogszerűvé a kormány.

Szerinte a javaslat mindenre lehetőséget ad munkaadónak, így csak a személyes, morális értékrenden múlik majd, hogy mennyire használják ki a munkavállalót. A javaslat olyan helyzetet teremt, amelyben a munkakereső mindent aláír, amit az orra alá tolnak, a végletekig kizsigerelhetik, és problémamentesen kirúghatják - tette hozzá.

Szerinte több munkahely nem lesz az új szabályozás következtében, hiszen csak módosítják a munkaszerződést, és már a meglévő dolgozók még többet dolgozhatnak. A jobbikos képviselő szerint a műszakpótlékok változása miatt a keresetek csökkenek majd, a délutáni műszakpótlék megvonása keresetcsökkentést eredményez például az egészségügyben, a postai és a kereskedelemben dolgozók esetében is.

A kollektív jogokról azt mondta, el kell ismerni, hogy a szakszervezeti rendszer évek során öncélú lett, "sok szakszervezet fordítva ül a lovon" és saját érdekeit tartja szem előtt, ugyanakkor az új szabályozás a jól működő szakszervezeteket is tönkreteszi.

LMP: ez a kizsákmányolás törvénykönyve

Schiffer András, az LMP nevében a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt, mert szerinte ez a kizsákmányolás törvénykönyve, amit, ha elfogad a parlament, akkor jövőre kevesebb pénzért, többet fognak dolgozni az emberek. Önöknek sikerült az előző kormány által felkért "Tesco gazdaságos csapattal" egy "Tesco gazdaságos munkajogot" alkotni - fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a javaslat "hihetetlen visszalépés" a munkajogi védelemből, holott kiszolgáltatottság növelése árán nem lehet a versenyképességet növelni. Nem a munkavállalók kizsákmányolásával lehet egy országot felzárkóztatni, hanem járulékcsökkentéssel és az adminisztrációs terhek csökkentésével - tette hozzá. Szerinte a kormány végső csapást akar mérni a szakszervezeti jogokra, ez azonban "kőkeményen vissza fog csapni 2014-ben".

Schiffer András "kaszárnyakapitalizmusnak" nevezte a kormány koncepcióját, amelyben a munkajog szabályozását a polgárjoghoz közelítik, holott a kettő éppen azért vált el, mert a munka világában komoly függőségi és alávetettségi helyzet van.

Szerinte a javaslatban négy alapvető hazugsága van a Fidesz-KDNP-nek: nem igaz, hogy túlvédettek Magyarországon a munkavállalók, nem igaz, hogy nagyvállalati struktúrát képviseli a jelenlegi munkajogi szabályozás, nem lesz rugalmasabb a munkaerőpiac, és nem növeli a foglalkoztatottságot a törvény.

Úgy fogalmazott: a kormány a nemzeti együttműködés rendszere alatt a teljes kiszolgáltatottságot és a szolidaritás hiányát érti.

Kaufer Virág, az LMP másik vezérszónoka azt mondta, a kormány soha nem látott jogokat adna a munkaadóknak, miközben leértékeli a munkát és a dolgozó embereket, azt sugallva, hogy eddig nem dolgoztak meg a bérükért. Szerinte a szabályozás munkahelycsökkentést eredményez majd és kiszolgáltatott, megalázó helyzetbe hozza a munkavállalókat.