A Portfolio.hu szerint, bár az adat jócskán elmarad a piaci várakozásoktól, mégsem tekinthető egyértelmű meglepetésnek a gazdaság fékezése, két okból sem.

Egyrészt az adat tegnap este kiszivárgott, aminek bizonyára lesznek még következményei. Másrészt az utóbbi napokban minden megjelenő statisztikai információ egyértelműen jelezte, hogy a gazdaság megtorpant.

A húzóerőnek számító ipar havi számai már hosszabb ideje gyengék voltak, végül a külkereskedelmi forgalom is hozzákonyult, jelezve, hogy az exportnövekedést az utóbbi egy-két hónapban inkább már a készletleépítés hajthatta.

A termelő ágazatok közül a tavalyi rossz terméseredmények miatt alacsony bázisról induló mezőgazdaság tudott növekedést felmutatni, az építőipar kilátásai viszont továbbra is reménytelenek.

A belső kereslet szűkössége miatt a szolgáltató szektorok sem teljesíthettek jól, így igazából a magyar gazdaságban jelenleg nincs igazi húzóerő. Ennek fényében nem csupán az idei, hanem a jövő évi 3 százalék körüli növekedési tervek is irreálisnak látszanak, újabb kihívást állítva a költségvetési hiánycél teljesítése elé.

Miért álltunk meg?

A látványos lassulás mögött több ok húzódik meg. Az egyik, hogy a külső konjunktúra érezhetően sokat lanyhult az utóbbi hónapokban, márpedig a válság mélypontjáról történő felkapaszkodás eddig is csak az ipari export felfutásának volt köszönhető.

Mindeközben a belső motorok nem találtak magukra. A lakosság körében folytatódott az alkalmazkodási folyamat, ami nettó hitel visszafizető pozíciót jelent, a korábbi éveknél kisebb elkölthető jövedelemmel. A banki hitelezési aktivitás általánosságban is gyenge, a creditless growth néven ismert jelenségnek jelenleg talán Magyarország a legeklatánsabb példája a világban - már amennyiben még növekszünk.

A helyzetet tovább rontotta a svájci frank szárnyalása, ami a törlesztő részletek növekedésén keresztül szintén az elkölthető jövedelmet apasztották. Ennek aztán az a további szomorú következménye, hogy hiába törlesztenek hónapról hónapra szorgosan a háztartások, az átértékelődési veszteség mellett igazából még emelkedik is az eladósodottság.

Sajnos a gazdaságpolitika sem választott megfelelő eszközöket a gazdaság élénkítésére, ezt bizonyítja, hogy miközben a költségvetés strukturális egyenlege jelentősen romlott, a belső hajtóerők még gyengültek is. Az állam az adócsökkentéssel úgy hagyott ott 500 milliárd forintot a magasabb jövedelmű rétegeknél, hogy ez sem a munkaerőpiacra, sem pedig a fogyasztásra nem tudott érdemben hatást gyakorolni.

A kilátások egyáltalán nem biztatók. A világban megjelent a recessziós veszély, és ha ezt esetleg el is kerüljük, az eladósodott fejlett gazdaságok korrekciója biztosan alacsony szinten tartja a globális növekedést. Idehaza jövőre óriási költségvetési kiigazítást kell végrehajtani. A gyenge külső konjunkturális helyzet mellett aligha valószínű, hogy a reformértékű kiadáslefaragások rövid távon növekedési ösztönzést jelenthetnének, ráadásul ezek mellett vélhetően adóemelésre is rá fog szorulni a kormány.