Infostart.hu
eur:
363.43
usd:
323.39
bux:
145215.89
2026. október 16. péntek Gál

Visszaszerezte a Szurguttól a Mol-pakettet Magyarország

Magyarország visszaszerezte a Mol részvényeinek 21,2 százalékát a Szurgutnyeftyegaztól - jelentette be Orbán Viktor kormányfő. Több volt, mint vásárlás. Nehéz küzdelem volt, egy évig tartó tárgyalás eredménye ez - mondta a rendkívüli sajtótájékoztatóján a miniszterelnök a Parlamentben. Hozzátette: ezzel sikerült biztonságba helyezni a Mol-t.

Fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton, egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása - fogalmazott Orbán Viktor, aki közölte: Magyarország és Közép-Európa megújításának egyik kulcsa az energiafüggőség csökkentése és a nemzeti ipar újjáélesztése. "Erős magyar és erős közép-európai vállalatokra van szükség, hogy a 21. században versenyképes legyen a régió és Magyarország. A Mol ilyen vállalat" - mondta.

Kiemelte: a magyar kormánynak mindenkor ki kell állnia az ország és a magyar emberek érdekeiért. "Ezt tettük, ezt tettem én is a mai napon, és ezt fogjuk tenni a jövőben is. Gratulálok Önöknek a remek hírhez" - zárta sajtónyilatkozatát Orbán Viktor.

A Szurgutnyeftegaz sajtóosztályán kedden nem kommentálták Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését, amely szerint Magyarország visszaszerezte a leggazdagabbnak tartott orosz kőolaj- és földgáz-ipari társaság Molban korábban szerzett 21,2 százalékos tulajdonrészét. Az MTI kérdésére azt válaszolták, hogy egyelőre nem fűznek a bejelentéshez megjegyzést. (MTI)

A részvénycsomag a jelenlegi piaci áron 517 milliárd forintot ér, melynek Mol általi megvásárlása jelentősen emelné a Mol eladósodottsági mutatóit.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az elmúlt egy évben többször is járt Moszkvában. Legutóbb két hónapja, az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság ülésén. A tárcavezető akkor azt mondta, a találkozón szó volt a Molban való orosz részesedésről is, de kijelentette, hogy a két vállalatnak kell megegyeznie.

A minszter négy órakor tart rendkívüli sajtótájékoztatót.

A Mol-Szurgut sztori

Az OMV a 2000-es évek elején kezdett Mol részvényeket vásárolni, melyet követően hosszú éveken keresztül 10 százalékos részesedéssel bírt a hazai vállalatban. Az újabb jelentősebb ugrásra 2007-ben került sor, ekkorra a Megdet Rahimkulovtól vásárolt jelentős Mol pakettnek köszönhetően már 21,2 százalékos részesedéssel bírt az OMV a Mol-ban - írja a Portfolio.hu az ügy hátteréről szóló cikkében.

A hazai társaság vezetése nem nézte jó szemmel az osztrák szektortárs próbálkozását, így sajátrészvény vásárlásokba kezdett, majd azok baráti kezekhez történő kihelyezésével pár hónap alatt már a részvénymennyiség 50 százalékát ellenőrzése alatt tarthatta a menedzsment. A felvásárlási csata közepette a részvények árfolyama a 30 ezer forint feletti történelmi magasságba száguldott 2007 szeptemberére, azonban a heves magyar ellenállást látva az osztrákok "megfutamodtak".

Az OMV 2009-ben 1,4 milliárd euró értékben adott túl a 21,2 százalékos Mol paketten, a vevő a negyedik legnagyobb olajvállalatnak számító Szurgutnyeftegaz volt. A társaság az ellenségesnek ítélt felvásárlás elleni védekezés jegyében újabb lépéseket tett, az alapszabályt több ponton is módosították.

A részvénypakett oroszoknak történő eladását sajtóértesülések szerint a Mol menedzsment a legrosszabb forgatókönyvnek tartotta. Bár tulajdonosi fronton a Szurgut sem tehetett sokat a Mol menedzsment ellen, az oroszoktól mégis sokan tartottak a klasszikusan erős érdekérvényesítő képességük miatt. Az utóbbi években a patthelyzetből nem sikerült kilendülni, a Szurgut a részvények megszerzése óta nem vehet részt a Mol közgyűlésein, nem élhet részvényesi jogaival.

Perek


A Mol Nyrt. áprilisban nyert pert első fokon a Szurgutnyeftyegaz ellen. A pert az orosz cég azért indította a Fővárosi Bíróságon, hogy helyezzék hatályon kívül a magyar olajipari cég tavaly áprilisban kelt igazgatósági határozatát, amelyben megtagadták az orosz cég bejegyzését a Mol részvénykönyvébe.

Két évvel korábban, 2009-ben már indított ugyanilyen ügyben pert a Szurgut, de 2010 novemberében a Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozatával helyben hagyta a Fővárosi Bíróságnak az orosz cég keresetét elutasító ítéletét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.

Totyik Tamás: jelezném, azért nem teljes körűen adták vissza a pedagógusok sztrájkjogát

Jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát a magyar állam – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Pedagógusok Szakszervezete a munkabeszüntetés feltételeinek újraszabályozását várja az ítélet nyomán. Totyik Tamás elnök szerint a sztrájk idején biztosítandó szolgáltatásokról a munkáltatóknak és az érdekképviseleteknek kellene megállapodniuk.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

A Reuters hírügynökség amerikai és nyugati forrásokból úgy értesült, hogy a Fehér Házból érkezett az utasítás az Ukrajna által harctéri kommunikációra és drónműveletekre használt SpaceX Starshield műholdas rendszer korlátozására. A Newsmaxnak adott tegnapi interjújában Donald Trump amerikai elnök bírálta Volodimir Zelenszkijt, mondván, az ukrán elnök "nem olyan fickó, akivel [az Egyesült Államoknak] jó együttműködnie". Trump szerint Zelenszkij ugyan azt mondja, hogy le akarja zárni a háborút, ez nem igaz. "Nem vagyok Zelenszkij nagy rajongója" - tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog az energetikai infrastruktúráját ért ukrán támadásokra, és nem hagyja azokat megtorlás nélkül. "Nem kellett volna belekezdeni. Mielőtt megtették volna ezt a lépést, alaposan át kellett volna gondolniuk a következményeket" - vélekedett Putyin. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×