Hosszú évek nem láttak akkora áremelkedést a gyapot piacán a tőzsdei alkuszok, mint amekkorát az elmúlt két évben tapasztaltak. 2008 ősze és 2010 nyara között a gyapot ára 80 százalékkal ment feljebb. A drágulás azonban most is tart, az ár már a 210 centet is eléri fontonként.

Az árrobbanás magyarázata egyszerű: zavarok keletkeztek a világ nyersgyapot ellátásában. A legnagyobb exportőr India például a gyenge termés miatt az elmúlt szezonban kiviteli tilalmat rendelt el, nehogy saját feldolgozói nyersanyag nélkül maradjanak.

A legnagyobb termelő és felhasználó, a világot olcsó ruhafélével ellátó Kína viszont emiatt csak drágán jut gyapothoz - még saját forrásból is. A kínai gyapotföldeket ugyanis az indiaiakhoz hasonlóan megviselte a hűvös és rendkívül csapadékos időjárás. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma úgy számol, hogy a világ pamuttermelése négy százalékkal, 22 millió tonnára esik vissza.

A C&A, Európa egyik vezető ruházati kereskedelmi lánca szerint a közeljövőben egyértelműen drágulni fognak a ruházati cikkek. A Magyarországon is jelentős piaci szereplőnek számító ruházati lánc a pamut drágulásán túl arra alapozza, hogy a legjelentősebb gyártó országokban emelkednek a munkaköltségek. Ezek a tényezők alapjaiban befolyásolják az egész szakmát, mindamellett arról az üzletlánc szóvivője nem tett említést, hogy a C&A emeli-e árait.

Mi már a hipermarketben vesszük a ruhát

2010-ben a magyar háztartások arányaiban kevesebbet költöttek ruhákra a távol-keleti boltokban. Ugyanakkor megnőtt a hiper- és szupermarketekben, valamint a diszkont ruházati láncokban elköltött pénzösszegek aránya.

A háztartások költségvetésében a legnagyobb fogyasztási kiadások közé tartoznak az élelmiszerek, a lakásfelszerelésre és -karbantartásra, illetve a közlekedésre kiadott összegek. Ezzel szemben a ruházkodásra szánt összeg marginális, a fogyasztási kiadások mindössze három-négy százalékát adja. A GfK Hungária Consumer Tracking mérése alapján ruházkodásra 2008 óta fokozatosan egyre kevesebbet költünk, ami komoly kihívások elé állítja a gyártói oldalt és a kereskedőket is.

A háztartások vásárlása alapján elmondható, hogy a magyar lakosság alsó-és felső ruházatra, cipőre, sport- és munkaruházatra, valamint kiegészítőkre összességében 329 milliárd forintot költött 2010-ben. Ez kismértékben elmarad a 2009-es szinttől. Az év első felében erősebb visszaesés jellemezte a ruházati piacot, viszont a második félévben bekövetkező erősödés hozzájárult ahhoz, hogy a forgalom mindössze 1 százalékkal maradt el a 2009-es évhez képest.

A magyar háztartások arányaiban kevesebbet költöttek el távol-keleti boltokban, 2010-ben. Ezzel szemben érzékelhetően megnőtt a hiper- és szupermarketekben, valamint a diszkont ruházati láncokban elköltött pénzösszeg aránya. A távol-keleti boltokban az átlagos árszint a magyar textilpiac 73 százaléka. Bár a hiper- és szupermarketek árszintje valamivel magasabb (az átlagos árszint 83 százaléka), még mindig nagyon versenyképes ajánlatot jelentenek a vásárlók számára.