Infostart.hu
eur:
363.24
usd:
314.88
bux:
0
2026. augusztus 3. hétfő Hermina

Nyugdíj: mennyit vesztett, aki az átlagkereset után fizetett?

214 ezer forinttól - a nyugdíjtőke tíz százalékától - esett el az, aki 1998, a magán-nyugdíjpénztári rendszer indulása óta az épp aktuális átlagbér után fizetett járulékot, de befizetéseit nem kizárólag magyar állampapírokba fektették - állítja a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A Századvég közleménye emlékeztet: a Magyarországon 1997-ben bevezetett nyugdíjreform a Világbank modellje alapján többpilléres nyugdíjrendszert hozott létre. E reform keretében született meg a nyugdíjrendszer második pillére, a tőkefedezeti elven finanszírozott, kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer.

2006-ban a Világbank értékelte az általa segített nyugdíjreformokat, és rámutatott a partner kormányok hibáira, valamint saját reformkoncepciójuk hiányosságaira. A szervezet szakértői megállapították például, hogy túlbecsülték a tőkefedezeti rendszerektől várt gazdasági hasznokat, elsősorban a tőkepiacok fejlesztésének gazdasági növekedésre gyakorolt pozitív hatását - idézi fel a dokumentum.

A Világbank elismerte azt is, hogy nem nyomatékosította kellőképpen a második pillér állami szabályozásának fontosságát, valamint a nyugdíjrendszer adminisztrációjának hatékony megszervezését.

A szakértők emellett úgy értékelték: nem tudatosult a kormányzatokban, hogy a tőkefedezeti rendszerre való fokozatos áttérés rendkívül fegyelmezett költségvetési politikát igényel. A nyugdíjtőke felhalmozása hiányt okozott az állami nyugdíjrendszerben, ami nem finanszírozható adóssággenerálással.

Hiány

Ez utóbbi alapelvetést a magyar kormányok sem tartották be, így a tőkefedezeti rendszer bevezetése miatt kieső járulékbevételek az államadósság növekedését okozták. 2010 októberéig 2500 milliárd forint befizetés érkezett a magánpénztárakba, ez az összeg pedig hiányként jelentkezett az állami nyugdíjkasszában, amit a már amúgy is komoly költségvetési deficit miatt a kormányok államkötvény-kibocsátással finanszíroztak.

A 2500 milliárd forintnyi adósság kamatterhe 1998 óta összesen 1050 milliárd forint. Vagyis a pénztárak működési költségeinek levonása után a 2500 milliárdnyi járulékbefizetés fennmaradó részének 1050 milliárd forint hozamot kellett volna termelnie ahhoz, hogy a rendszer nemzetgazdasági szinten ne okozzon vagyonvesztést. A magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke ma 3050 milliárd forint, mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál.

Miért?

Az ötszázmilliárdos veszteség alapvetően két ok miatt állt elő - közölte a Századvég Gazdaságkutató. Az egyik az, hogy a magánnyugdíjpénztárak költségeit limitáló szabályozás késve született meg, és túl engedékenynek bizonyult. A másik pedig, hogy a befektetési portfólióra vonatkozó szabályozás a részvénypiacok fellendülésének idején alacsonyan határozta meg a részvényhányadot, majd a részvények arányát épp a 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt kellett a pénztáraknak megemelniük.

A szabályozás tökéletlensége tehát nagyban hozzájárult az alacsony hozamokhoz, és a magas működési költségekkel együtt vezetett a fenti 500 milliárdos veszteséghez - derül ki a közleményből.

Mennyit?

A Századvég Gazdaságkutató szerint az, aki a magánpénztári rendszer indulása óta folyamatosan az épp aktuális átlagbér után fizetett járulékot, tíz százalékkal több nyugdíjtőkét halmozhatott volna fel, ha befizetéseit egy ugyanilyen költségű rendszerben kizárólag magyar állampapírokba fektetik. Ez a fenti pénztártag esetében 214 ezer forint veszteséget jelent.

Az alacsony hatékonyság miatt kétségtelen, hogy a második pillér működését alapjaiban kell átgondolni: a nyugdíjrendszer fenntarthatósága nem a pillérek számán múlik, az optimális megoldás tőkefedezeti és folyó finanszírozás mellett egyaránt megvalósulhat - vélekednek a Századvég Gazdaságkutató munkatársai. Az egyéni számlás rendszer létrehozása pontos elszámolást tesz lehetővé, emellett azonban biztosítani kell a már felhalmozott megtakarítások elválasztását a folyó költségvetéstől. Ezen kívül ügyelni kell arra is, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézményi változtatások ne okozzanak nagyobb kárt az üzleti környezetben, mint amekkora előnyök várhatók az átalakítástól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lesz, ha Paks utolsó blokkja is leáll? Megszólalt az atomerőmű

Mi lesz, ha Paks utolsó blokkja is leáll? Megszólalt az atomerőmű

Kovács Antal szerint nem csak a termelés megszüntetése a cél, hanem az is, hogy a a blokk minden üzemállapotban biztonságosan működjön. A művelet minden esetben fokozatosan, szigorú protokoll szerint történik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×