eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

A vártnál magasabb volt a januári éves infláció

A fogyasztói árak az idén januárban a várakozásokat meghaladóan, 6,4 százalékkal emelkedtek az előző év januárjához viszonyítva, és 1,4 százalékkal haladták meg az egy hónappal korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Londoni elemzők átlagosan 5,70 százalékos inflációt vártak. A Napi Gazdaság által közölt várakozások 5,8 százalékos inflációról szóltak.

A maginfláció az idén januárban 0,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 5,1 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi árindex 5,3 százalék, a havi 1,5 százalék volt.

Mináry Borbála, a KSH munkatársa elmondta: elsősorban a jövedéki adó emelése okozta a havi drágulás gyorsulását. Kiemelte az üzemanyag, a szeszes ital, dohányáruk árának emelkedését. Szerinte az élelmiszerek 2,2 százalékos havi drágulása azonban nem okozott meglepetést. Az elmúlt évek azonos időszakában hasonló pályát követtek az élelmiszerek árai.

Egy hónap alatt, az élelmiszerek árai 2,2 százalékkal növekedtek. Nőtt 13,7 százalékkal az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára, 10,9 százalékkal az étolajé, valamint 3,3 százalékkal drágult a szalámi, szárazkolbász, sonka. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai decemberhez képest 0,8 százalékkal drágultak. Csökkent viszont 2,4 százalékkal a sertéshús és 2,2 százalékkal a párizsi, kolbász ára.

Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk és 2,5 százalékkal az egyéb cikkek árai. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 6,5 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 1,7 százalékkal drágult a háztartási energia, ezen belül a vezetékes gáz ára 2,3 százalékkal nőtt.

A KSH közlése szerint a szolgáltatások körében átlag alatti, 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, ezen belül a postai szolgáltatások ára 6,5, a szemétszállítás díjtételei 3,4, a helyi tömegközlekedésé 1,7 százalékkal növekedtek. A tartós fogyasztási cikkek körében bekövetkezett 0,4 százalékos áremelkedés szintén átlag alatti volt. Januárban a ruházkodási cikkekért átlagosan 3,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decemberben.

Tavaly januárhoz képest az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 12,9 százalékkal drágult a kávé, 9,9 százalékkal a tojás, 9,6 százalékkal a csokoládé, kakaó, 6,9 százalékkal a párizsi, kolbász, valamint 6,7 százalékkal a házon kívüli étkezés.

Csökkent tavaly januárhoz képest 14,2 százalékkal az étolaj, 6,4 százalékkal a liszt és 5,7 százalékkal a tej ára. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 13,7 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 31,7 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,5 százalékkal drágult. Szintén átlag felett, 11,6 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk.

A szolgáltatások átlag alatti 5,6 százalékos árnövekedésén belül a szemétszállítás 13,7, a helyközi tömegközlekedés 7,1 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 4 százalékkal emelkedtek a háztartási energia árai, ezen belül az elektromos energia ára 15,9 százalékkal nőtt, a távfűtésé 17,1 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 3,9 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 1,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly januárban.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

Alapjaiban változhatnak meg a közbeszerzések, új reform került az asztalra

A körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javításának, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználását biztosító adminisztratív kapacitások növelésének szükségességek. Új, EU-szintű összehangolás szükséges ezen területeken, hogy az államszövetség GDP-jének közel 15 százalékát kitevő kifizetések jobban hasznosuljanak, például egy fenntarthatósági kritérium beiktatásával – derül ki Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnökének átfogó, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett javaslatából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×