Konkrétan az elhangzott javaslatok tárgyalási alapnak elfogadhatóak, azonban olyan javaslat nem hangzott el, amellyel egyetértettünk volna. A munkaadói oldalról elhangzott kiadáscsökkentés és még nagyobb adóteher-csökkenés. Ez természetesen nem áll távol a kormánytól, a kérdés, hogy találunk-e a kiadáscsökkentésben érdemi, megalapozott javaslatokat. Erre nézve a kormány nyitott volt, a következő két hétben zajlanak majd az egyeztetések, két hét múlva pedig döntést hozunk ezekről. A munkavállalói oldalról elhangzott javaslatok közül alapvetően a természetbeni juttatások adózási kérdései voltak a vitatottak, erre pedig azt tudom mondani, hogy elvi alapon lehet a kérdést megoldani. Én nem leszek semmiképpen elzárkózó, de híve sem leszek annak, hogy valami kivételként maradjon a rendszerben, azaz csak egységes megoldást tudok elfogadni a jövőt illetően.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány rugalmas, de az adócsökkentésben addig a határig lehet menni, ameddig az a társadalmi békét nem veszélyezteti. A munkaadói oldalról is elhangzott: nem lenne jó, ha a gazdasági válság társadalmi válsággá fordulna át. Hol van az a határ, ameddig el lehet menni?

Ezt nagyon nehéz bemérni. Ma rengeteg megjegyzés hangzott el ezzel kapcsolatban, ezért vannak az ilyen jellegű megbeszélések, hogy a kormány a döntések meghozatalánál érzékelje a társadalmi partnerek reagálását. Magunktól feltételezünk egy határt, ugyanakkor az egy világos felismerés ma már, hogy a határok változnak, tolódnak. A válság mélyülése már olyan kérdések napirendre tűzését is lehetővé tette, amelyek egy évvel ezelőtt fel sem merülhettek volna. Ez igaz a társadalom egészére is. Akik szembesülnek azzal a helyzettel, hogy mi zajlik a világban, Európában és Magyarországon, azok sokkal inkább eljutnak addig, hogy nagyon kemény, még fájdalmasnak tűnő kérdések is szükségszerűen megteendők. De a dolog szemlélhető máshonnan is: ha ma nem tesszük meg a megfelelő lépéseket, akkor fél év múlva még nagyobb mértékű kényszer lesz rajtunk.

A munkaadói oldalról, Demján Sándortól elhangzott, hogy sosem lesz megegyezés a munkaadói és a munkavállalói oldal között, például azért, mert a szakszervezetek nem a versenyszférában dolgozókat képviselik. Lehet ezekben a teljesen ellentétes álláspontokban konszenzust találni?

Nem tudom, hogy lehet-e, megtesszük a kísérletet erre. A nyitottság megvan mindjárom fél részéről az egyetértésre. Én azt tudom mondani, hogy a kormánynak a végsőkig ki kell tartania amellett, hogy létrejöjjön valamilyen megállapodás.

A javaslatok között volt a banki különadó eltörlése, csökkentése, és volt 15 százalékpontos járulékcsökkentési javaslat is.

Mihelyst forrást tudunk találni hozzá, megtesszük. Én pénzügyminiszterként akkor lennék a legboldogabb, ha nagyon nagy mértékű adócsökkentést valósíthatnánk meg a vállalkozások érdekében. De van egy másik felelősségünk is: midnezt csak akkor lehet megtenni, ha nem veszélyezteti az elmúlt három évben nagyon nehezen elért 3 százalék alatti költségvetési hiánycélt.
Ha már a hiánycélról beszélt, a tanácskozáson többen sürgették az ERM II-es rendszerbe, azaz az euró bevezetésének előszobájába lépést.

Ez egybeesik a kormány szándékával. Többször nyilatkoztam arról az elmúlt hónapban, hogy 2009-ben úgy szeretnénk alakítani a folyamatokat, hogy a makroszámokban megnyilvánuló feltételek telesüljenek ahhoz, hogy Magyarország erről tárgyalásokat folytathasson. Azaz 2009-ben szeretnénk az ERM II-es célokat teljesíteni, aztán valamikor a tárgyalások is elkezdődhetnek.

Elkezdődtek már?

Nem.

Azért kérdezem ezt, mert Ön azt mondta, hogy amikor elkezdődtek, arról biztosan nem fog tudni sem a sajtó, sem a társadalom.

Pontosan így van. Ezek a tárgyalások természetüknél fogva olyanok. Az, hogy van egy ország, amely ezt máshogy csinálta, az az ő ügyük, őket kell megkérdezni róla. Tudok több olyan országot, amely jelenleg is tárgyal erről, és senki nem tud róla. Ezek a tárgyalások bizalmasak, nem a nyilvánosság előtt zajlanak, Magyarország ezt az utat kívánja követni ebben a kérdésben.

Miért? Attól tartunk, hogy bármilyen árfolyam-módosító hatása lesz?

Maradjunk annyiban, hogy sok kárt okozhat az országnak egy ilyen tárgyalásról kiszivárgó fél vagy harmad információ. Éppen ezért, miután nem lehet garantálni, hogy az információk egy bejelentést követően ne szivárogjanak ki, nem érdeke az országnak, hogy egy ilyen bejelentés megtörténjen. Az embernek mérlegelnie kell, ha ilyen helyen van, ahol most én vagyok, hogy szabad-e ilyen kockázatot megengedni, vagy sem. Én azokkal az országokkal értek egyet, akik nem hozták nyilvánosságra a tárgyalásokat. Van néhány dolog, amiről akkor lehet tájékoztatást adni, ha túl vagyunk a megállapodáson.

Tehát, ha a követező egy-két hónapban megkérdezzük Önt, hogy zajlanak-e ilyen tárgyalások, akkor garantáltan azt fogja válaszolni, hogy nem?

Garantáltan biztos lehet benne, hogy azt fogom válaszolni: ebben a kérdésben nincs miről beszélnünk.

Egykulcsos adórendszer?

Nagyon egyértelmű a kormány álláspontja. Olyan típusú egykulcsos adórendszert, miszerint a személyi jövedelemadóban egy kulcs legyen, ez a kormány nem fog javasolni az Országgyűlésnek. A mi álláspontunk elég világos, progresszív, kétkulcsos adórendszerben tesszük meg a javaslatainkat. Egyrészt az 1,7 millió forint 2,2 millió forintra emelésére sávhatárként, másrészt 3 millió forintra emelésére. Olyan típusú adórendszeren belüli összehangolást racionálisnak tartunk, hogy egy kulcs környékén, különböző adónemekben jelenjelnek meg adott esetben elvonási mértékek. A javaslatban szerepel a 19 százalék egyrészt szja-ként, másrészt társasági adóként.

A szerdai kormányülésen az információink szerint elhangzott, hogy egyes hatósági vizsgálatok megváltoznának a jövőben, a vállalkozók "vegzálása" egy kis időre megszűnne. Itt pontosan mire kell gondolni? Adóhivatali ellenőrzésre? Munkaügyi ellenőrzésre?

Tévesek az információi arról, hogy mi hangzott el a szerdai kormányülésen. Ebben a kérdésben a kormány hoz egy határozatot, ez napokon belül nyilvános lesz, de az nem arról szól, mint amiről Ön kérdezett engem.

Miről szól?

A határozat nyilvánossága után el lehet olvasni.