Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Az OMV-nek tetszik a MOL terve

Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern nyitott a MOL-nak arra a javaslatára, hogy a közép- és délkelet-európai gázellátás biztonságának javítása érdekében hozzanak létre egy új, független társaságot a gázszállító hálózatok egyesítésére - közölte az osztrák cég vezérigazgatója.

Wolfgang Ruttenstorfer közölte, hogy a kezdeményezésben saját irányvonalát látja igazolva, amely szerint az ágazatban a mostaniaknál nagyobb egységeket kell létrehozni. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy nyolc ország hálózatát összekapcsolni, ahogy azt a MOL-javaslat előirányozza, meglehetősen ambiciózusnak tűnik.

A vezérigazgató közölte, még nem tárgyaltak a magyar cég vezetésével azóta, hogy az OMV a múlt héten bejelentette: pert indított Magyarországon a MOL ellen, mert megítélése szerinte a vállalat alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal.

Közlése szerint azon sem gondolkodtak még, hogy pontosan mikorra hívják össze a MOL részvényeseinek rendkívüli közgyűlését, amennyiben a magyar vállalat igazgatósága nem hajlik a párbeszédre.

A MOL-t illetően nem szorít az idő - mondta Ruttenstorfer, megismételve korábbi véleményét, miszerint "az egyesítés be fog következni, ha másért nem, a versenyhelyzetből fakadóan: ez azonban két-három évig is eltarthat".

Az OMV 20,2 százalékkal részesedik a MOL-ban. Az ősz elején szándéknyilatkozatot tett közzé, amelyben közölte: bizonyos feltételek teljesülése esetén kész ajánlatot tenni a magyar cég részvényei többségének a megvásárlására.

A bírósági eljárásokat azért indította, mert egyfelől ellenzi a magyar állam által tulajdonolt B részvény fenntartását, amely vétójogot biztosít a magyar államnak a MOL alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; másfelől azért, mert diszkriminatívnak tartja a 10 százalékos szavazati korlátot, és mert ellenzi, hogy a MOL-nál egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza.

Elvetve a MOL-nak azt a nézetét, amely értékrombolónak tartja a két vállalat fúzióját, Ruttenstorfer újfent azzal érvelt, hogy az egyesülés a szinergiák révén évi 400 millió eurós, adózás előtti többleteredményt hozna.

Szerinte leginkább az olajfinomítás, a marketing, a szállítóhálózatok optimalizálása és a gázágazat területén származnának előnyök a fúzióból.

Műveleti szinten, például a hat vállalat részvételével tervezett Nabucco-gázvezeték ügyében, amely a Kaszpi-tenger térségében található lelőhelyeket kötné össze Európával, kitűnő az együttműködés az OMV és a MOL között - jegyezte meg az osztrák vállalatvezető.

Magáról az egyes szakértő által halódónak tartott projektről leszögezte, hogy az igenis él, és meg fog valósulni, mert az európai gázfogyasztás egyre nő, méghozzá előreláthatóan a jelenlegi évi 500 milliárd köbméterről 600-650 milliárdra.

A konzorcium tagjai közül még csak öt ismert. Ruttenstorfer nem volt hajlandó megerősíteni, hogy a hatodik tag a német RWE lesz. Tervek szerint az ötmilliárd eurós beruházást igénylő gázvezeték 2012-től kezd el üzemelni.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×