Az Európai Bizottság aggódik, hogy a közellátás biztonságának szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló magyar szabályozás esetleg méltánytalan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad mozgásával kapcsolatban.

Mint strasbourgi ülése után kiadott közleményében az Európai Unió végrehajtó testülete bejelentette, az eljárás megindításáról hivatalos értesítést küldött a magyar kormánynak.

Brüsszel szerint a jogszabály akadályozhatja a tőke szabad mozgását biztosító uniós alapelvet, mert túlzó követelményeket állít az állami felvásárlási kérelmek esetére.

Brüsszel azt is problémásnak érzi, hogy az állami hatóságoknak lehetővé teszi, hogy az energiacégek kormányzótanácsába irányítási és ellenőrzési joggal rendelkező tagot delegálhatnának.

A hivatalos értesítés az uniós jogsértési eljárás egyik lépcsőfoka. Azt egyelőre nem tudni, a most bejelentett részletes vizsgálat meddig fog tartani.

Az Európai Bíróság szerint több sebből vérzik a törvény

A közlemény szerint a magyar törvény azon rendelkezése, mely szerint a vásárlás iránt érdeklődőnek műveleti tervet kell készítenie, és azt előzetesen jóvá kell hagyatnia, elejét veheti a szándék meglepetésjellegének, és befolyással lehet az árra, megakadályozva végső soron a teljes ügyletet.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza: e kikötés nem tűnik igazolhatónak az ellátás biztonsága szempontjából, és nem látszik arányosnak sem, mivel az illetékes hatóságoknak mindenképpen joguk van szükség esetén vizsgálatot indítani, illetve a kérelem beadása után a gazdasági tervet módosíttatni.

Az pedig, hogy az irányító testületben műveleti jogú delegált vehet részt, korlátozhatja a cégtulajdonosok jogát, hogy kellő befolyással rendelkezzenek a szóban forgó vállalat munkájára. Így Brüsszel szerint ez ugyancsak aránytalannak és az ellátás biztonságának szempontjából nem igazolhatónak látszik.

Mindeközben a magyar energiahivatalnak elegendő hatásköre van, hogy szükség esetén beavatkozzon, ha az ellátás biztonságát érintő magatartást észlel az energiapiacon jelen lévő cégek részéről - fejtette ki a bizottság.

A "lex Mol" ráadásul a letelepedés szabadságát illető vállalati jog korlátozására is lehetőséget adhat - véli a testület, utalva arra is, hogy bizonyos speciális jogok, amelyeket a Brüsszel az uniós joggal ellentétesnek vél, - például a szavazati arány felfüggesztése bizonyos esetekben -, még mindig megmaradtak a privatizált vállalatok esetében is.

Az uniós jog szempontjából korlátozásnak tekinti az Európai Bizottság a kedvezményes állami részvényeket (egykori aranyrészvényeket) is - derül ki a közleményből.

Kóka Brüsszelben egyeztetett?

Az Európai Bizottság mindezért úgy döntött, hogy figyelmeztető levelet intéz Magyarországhoz az ügyben. A levél kiküldése a kötelezettségszegési eljárás első állomása, amelynek legvégén a Bizottság akár az Európai Bíróság elé is viheti Magyarországot.

Brüsszeli értesülések szerint a múlt héten - be nem jelentett látogatáson - az Európai Bizottságnál járt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, aki elsősorban a "lex Molról" tárgyalt partnerével, a belső piaci ügyekért felelős Charlie McCreevy biztossal.
Az uniós pénzügyminiszterek találkozóján kedden a belga fővárosban tartózkodó Veres János pénzügyminiszter ezt az információt nem kívánta megerősíteni.
Mi a következő lépés?

A BruxInfo elemzője az InfoRádióban elmondta: a figyelmeztető levél kiküldése után Magyarországnak két hónapja van arra, hogy érdemben válaszoljon a kifogásokra.

"Jogilag nincs kimondva az, hogy törvénnyel a magyar kormány közösségi jogot sértett volna. Ez továbbra is gyanú" - hangsúlyozta Gyévai Zoltán.

Az elemző szerint ha a magyar kormány az Európai Bizottság számára elfogadhatatlan érveket sorakoztat fel, akkor a most kezdeményezett eljárás a második szakaszba lép.

Ekkor az Európai Bizottság részletesebb indoklással ellátott véleményt hoz nyilvánosságra, majd a harmadik lépcsőben a testület az Európai Bíróság elé viheti Magyarországot - mondta el Gyévai Zoltán.

Mi is az a lex MOL?

A parlamenti képviselők által októberben elfogadott törvény jogászok és elemzők szerint is szűkíti azon társaságok mozgásterét, amelyek magyar energetikai, vagy vízellátó céget akarnak felvásárolni.

A törvény előírja, hogy az ilyen stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatóságának jóváhagyása szükséges, a cég eladásához.

Ha egy gazdasági társaság nyilvános vételi ajánlatot tesz, azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóvá kell hagynia. A törvény arra is kitér, hogy a jogszabályban megjelölt cégek igazgatóságát csak háromnegyedes többséggel lehet visszahívni.

Ettől az aránytól azonban a társaság eltérhet a törvény hatálybalépését követően közgyűlési határozattal, ez azonban csak 2008. január elseje után lehetséges.