Hernádi Zsolt a londoni üzleti napilap internetes változatában kedden megjelent interjúban azt mondta: a térség kormánytisztviselői is aggályuknak adnak hangot amiatt, hogy a teljes egészében privatizált MOL-ra az OMV tesz ellenséges ajánlatot, egy olyan cég, amelyben - 31 százalékkal - az osztrák állam a legnagyobb részvényes.
"Azt érzem, hogy a politikai döntéshozók óvatosabbá válnak a privatizációval kapcsolatban (...). A MOL annak példájává vált, hogy mi történhet egy független piaci szereplővel" - idézte a magyar cég elnökét a Financial Times.
Hernádi Zsolt szerint a szomszédos országok figyelemmel követik az eseményeket, és azon tanakodnak, hogy belevágjanak-e saját vagyonértékesítéseikbe, különösen az olyan kulcsszektorokban, mint az áram-, az olaj- és a gázpiac, valamint a közszolgáltatások.
A Financial Times szerint a MOL illetékesei azt mondták, hogy Lengyelország, Románia, Szerbia és Horvátország is aggályainak adott hangot.
Hernádi Zsolt azt mondta, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más intézmények helyesen jártak el, amikor a privatizációt szorgalmazták.
Most azonban kormánytisztviselők azt látják, hogy a MOL-t egy állami dominanciájú csoport fenyegeti - hangsúlyozta.
"Azt mondják: miért adjak el, amikor egy másik állam vásárol?" - idézte az FT.com Hernádi Zsoltot.
A MOL vezetője a lap szerint ugyanakkor cáfolta azokat a szóbeszédeket, hogy a cégre egy másik pályázó készülne esetleg baráti átvételi ajánlatot tenni, és azt is, hogy a MOL fontolóra vette volna a vezetői kivásárlást az idén.
Az OMV vezérigazgatója bécsi sajtótájékoztatóján jelezte: készek várni a MOL-ra. Részletek itt!
Ha a Balatonra készül nyaralni, van egy nagyon rossz hírünk